2010. október 31., vasárnap

Nédó Géza újságíró, pedagógus, író, zenész, népművelő
  • 1945. november 20-án Orosházán született. Édesapja kereskedősegéd volt. Négy gyermeket nevelt fel feleségével közösen, aki háztartásbeli volt. Szegénységben, de tisztességben nevelték fel gyermekeiket, a meleg családias légkör ma is hatással van életére. A Rákosi-korszakban (1952-ben) kezdett iskolába járni, a az akkori Komlósi úti II. sz. Általános Iskolába. Korábban – a II. világháború előtt – fiú gimnázium volt. Vele szemben volt az úgynevezett zsidó iskola, ott érték (5. osztályban) az 1956-os események. „Felemelő érzés volt és ma sem lehet
    elfeledni azokat az eufórikus napokat, főleg azt a pillanatot, amikor iskolánk udvarának a
    közepén, (tanárink engedélyével) elégethettük az orosz könyveket. Négy hónapig németül
    tanultunk, ma is több német szóra emlékszem, mint a négy éven át tanult oroszra”
    – emlékezik vissza.
    Katonaság után. 1967-ben Gyulára került, ahol 20 évig dolgozott, vendéglátós zenészként A zenekar valamennyi tagja jól képzett muzsikus volt, nagyon sok európai országban – szintén a vendéglátó-iparban – dolgozott. A zenekarban basszusgitáron játszott.. Így a világot járva megtanult angolul, németül és lengyelül beszélni.
    Orosházára 1987-ben került vissza. Az Orosházi Petőfi Művelődési Központban népművelőként dolgozott.
    Aztán így vall: „ 1991-ben az Orosházi Napló munkatársa lettem, s olyan kiváló mesterem lehetett, mint Fülöp Béla, ma nyugalmazott címzetes gimnáziumi igazgató. Ő egyengette szakmai fejlődésemet. Ma is hálával gondolok rá!
    Időközben elvégeztem a József Attila Tudományegyetem tanárképző szakát, majd a bölcsészkaron újságírói végzettséget szereztem. A Heti Délkelet közben főállást ajánlott, és 1993-ban tagja lehettem annak a csapatnak, akik Békés megyében forradalmasították az újságírást. (Ne feledjük: az úgynevezett „olajszőkítési ügyek”, ezekben az években kerültek napfényre, és az oknyomozó újságíróknak hatalmas kihívást és egyben iskolát jelentett). Dolgoztam egy évet a Mai Napnál (1994-ben), majd ismét visszakerültem a heti Délkelethez. Onnan 2002-ben jöttem el. A lap korábbi tulajdonosai úgy döntöttek, hogy értékesítik (eladják) az újságot. Az új vezetés új koncepciót is „hozott”magával, amivel négy kollégával egyetemben, nem értettünk egyet és egyszerre elhagytunk a szerkesztőséget. Tótkomlósra orosházi feleségem halála után kerültem. A Komlósi Krónikát 2002. december 15-én alapítottam, és adtam ki először, annak voltam a főszerkesztője egészen 2010-ig, miután végleg nyugdíjba vonultam.
    Az újságíráson kívül egy angol településkutató intézetnek is dolgoztam. Ezek szociológiai felmérések, illetve tanulmányírásokból álltak.
    Orosházán több helyi lapnak volt még munkatársa, szerkesztője a 90-es években : Orosházi Krónika, Orosházi Napraforgó (kiadója és alapítója Makula Győző volt, néhány szám jelent meg csupán)
    Több könyvet írt, születésükről írta: „ Először 1997-ben, címe: „A búrok földjén”. Egy Orosházáról elszármazott barátomnak – Pleskó Lászlónak – köszönhetem azt, hogy meghívott dél-afrikai házába, ahol anyagokat gyűjthettem ott élő magyar nemzetiségű honfitársainkról. Egy évvel később az USA-ba jutottam el. Erről az útról is egy könyv készült, melynek címe: „A vadnyugaton túl”. Az Amerikai Egyesült Államokban, több városban is rövidebb-hosszabb időt tölthettem. Jártam New Yorkban, Portlandban (a nyugati parton) és Los Angelesben. A könyv eljutott a kinti magyarokhoz, számomra úgy tűnt, sikert érhettem el vele, hiszen valamennyi példány elfogyott. New Yorkban megismerkedtem az Amerikai Magyar Színház igazgatónőjével, Cserey Erzsébettel, aki egy már megírt kéziratot adott át. Az anyagot Paul Deak és Eva Arvens írták. A címet – „Szőke paradicsom” – már én adtam a könyvnek, ami kissé furcsának tűnhet, de aki elolvassa, kiderül belőle, hogy miért éppen ez a címe. Annyit elárulok, hogy Amerika egyik legnagyobb férfi sztárjának igen nagy köze volt hozzá. Nos ezt a sztárt úgy hívták: Frank Sinatra! Maga a könyv – melynek szerkesztője, kiadója és egy fejezet erejéig szerzője is voltam – 2000-ben
    került fogalomba. „
    Könyvei::
    1. A Búrok földjén 1997
    2. A vadnyugaton túl 1998.
    3. Hét dollárral a zsebben 2002.
    4. Nyolcvan éves a Tótkomlósi Torna Klub 2006.
    Szerkesztett könyvek
  • Szőke paradicsom, 2000.
  • Mátrai stadion története
  • Bejegyezte: Fülöp Béla; ellenőrizte: Nédó Gáza; Közreadva 2010. október 31.

Könyvtárak Orosházán 2010

Justh Zsigmond Városi Könyvtár
Orosházán 1945. december 29-én ünnepélyes keretek között zajlott le a várossá alakulási közgyűlés, és a belügyminiszter döntése alapján 1946. január elsején kapta meg Orosháza a városi rangot.
Nem sokkal túl a várossá alakulás harmadik évfordulóján, 1949. június 12-én avatta fel Ortutay Gyula az orosházi Városi Könyvtárat a volt Polgári Kör könyvtártermében. A könyvgyűjtemény alapját a Polgári Kör anyaga, majd a Békés Megyei Körzeti Könyvtártól kapott könyvek képezték. Az olvasóközönség előtt 1949. július harmadikán nyitotta meg kapuját a város bibliotékája, ahol két lelkes tiszteletdíjas könyvtáros minden csütörtökön és vasárnap délután várta az olvasókat.
1952. november 7-én egy minisztertanácsi határozat alapján megszüntették a Városi Könyvtárat és létrehozták a Járási-Városi Könyvtárat, amely feladatául kapta a járás területén működő könyvtárak szakmai irányítását és dokumentumokkal való ellátását, 1959-ig a járás községeiben működő tizenhárom letéti könyvtár állományát gyarapította.
Az új könyvtár az Előd utca 3. szám alatt, 2500 kötettel kezdett működni. A meglévő kötetek mind tartalmilag, mind fizikailag meglehetősen rossz állapotúak voltak, sok elavult és rongálódott kötet volt közöttük. A klasszikus szépirodalom és a gyermekkönyvek száma elenyésző volt.
Még így is meglehetősen zsúfolt volt a könyvtár, kevés volt a könyvek tárolására alkalmas polc és szekrény. A szabadpolcos kölcsönzésre a hatvanas évek elején tért át a könyvtár.
Az 1978-as esztendő ismét a könyvek dobozolását és a költözést hozta, mert ekkor kapta meg az intézmény az Előd utca 15. szám alatti ( az ún. Zsedényi-ház) és a mellette lévő magánházat. A raktár egy Könd utcai magánházban volt. A felnőtt- és a gyermekolvasók számára a két különálló magánházban helyezték el a könyvgyűjteményt.
Alig szokták meg a könyvtárosok és olvasók ezt a helyet, mert 1984 januárjában újra csomagolhatták az ekkora már több tízezerre rúgó könyvállományt, hiszen mai helyén, a Dózsa György út 7. szám alatt a volt Járási Hivatal épületében rendezkedhetett be a könyvtár.
A könyvtár alapításának 50. évfordulóját ünnepelték az orosházi olvasók, egykori és mai könyvtárosok 1999 júniusában. Az egy hétig tartó rendezvénysorozaton felelevenedett a múlt, amikor 50 évvel ezelőtt pár ezer kötettel, egy szobában alakult meg a könyvtár. A jelenben csak eszköztára változott meg, feladata ugyanaz maradt – meghatározó szellemi erőt képviselni.
Az 1999-es őszi nyitott könyvtári héten ismét ünnepi esemény jött el a könyvtár életében: felvette Justh Zsigmond író, művelődés-pártoló nevét, aki a parasztszínház létrehozásával saját környezete irodalmi élményét, műveltségét alakította.
A könyvtár 2007 decemberében újra költözött: a Dózsa György utcai épületből a Kossuth utcára, a Petőfi Művelődési Központ első emeletére.
Az évek hosszú során maga a könyvtáros szakma is szinte viharos sebességgel alakult, formálódott. A hajdani könyvtárakban polcokra állították a könyveket, a tudáskincs őrzőit és várták az olvasókat. Mára őrzőkből közvetítők lettünk, egy információs társadalom hullámverésében kell navigálnunk. A könyvtárosok a könyvtár sajátos eszköztárával, állományával, módszereivel és kultúrájával várják a látogatókat.
A könyvtár vezetői 1946-tól: - Koszorús Oszkár (19....), Varga Zoltán (-1994.) - Hotoránné Fekete Gabriella (1994- jelenleg is)
Könyvtárosok régen és napjainkban:
A könyvtár látogatottsága:
A könyvtár jelenlegi könyvállománya:
Folyóiratok:
Orosházi szerzők gyűjteménye:
Gyűjtemények:
a/ Dr. Gulyás Mihály könyvadomány 100 kötet
b/Régi orosházi
(Forrás: Justh Zsigmoind Városi Könyvtár honlapja - könyvtártörténet http://www.justhvk.hu/ )
Szántó Kovács János Területi Múzeum Könyvtára

Iskolai könyvtárok

Jelentős magánkönyvtárak:




Hol sírjaink...

Orosházi temetőkben pihennek: (Kinagyítás, ha kétszer klikkel a képre)
Nagy Gyula - Orosháza Alvégi Temető













Budapest: Darvas József Fiumei úti temetőben





Dr. Gulyás Mihály
Beck Zoltán
Tóth Lajos
Felvégi temető
Alvégi temető:


Más nyughelyeken:
Jászay-Horváth Elemér

Kardoskút: Lajosházi Éva

2010. október 27., szerda

Házak és alkotók

Ebben a részben gyűjtöttük össze az orosházi alkotókhoz kötődő házak fényképeit. Ezekben az épületekben születtek vagy itt éltek hosszabb rövidebb ideig.
Megjegyzés: (a könyvben ábc rendben adjuk közre az épületek fényképeit és a hozzá fűződő megjegyzéseket. Most a közlés a gyűjtés szerinti rendben történik. A szövegek sem véglegesek még, a megjegyzések alapján korrigálhatóak, pontosíthatóak. Várjuk is segítő észrevételeket!
* Darvas József
* Győry Vilmos
* Veres József
* Jászay-Horváth Elemér
* Verasztó Antal
* Dávid László
* Nagy Gyula
* Fülöp Béla
*

(Közreadja Fülöp Béla saját gyűjtése alapján)

Bánkiné dr. Borbély Mária tanár - latin nyelv és irodalom; orosz nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanár - római katolikus hitoktató
Született 1944. augusztus 1-jén Kiskunfélegyházán. Édesapja Borbély Imre késes és köszörűs mester, édesanyja Görög Mária a családi háztartás irtányítója.
Házasságot 1966-ban kötött, férje Bánki-Horváth Sándor tanár. Gyermekeik: Benséné Bánki-Horváth Klára 1967, tanár; Bánki-Horváth Sándor, 1969 informatikus, ; Bánki-Horváth György, 1977. tanár, informatikus.
Felsőfokú tanulmányait Szegeden a József Attila Tudományegyetemen végezte. latin-történelem szak, 1967.; orosz szak 1970.2001 Szeged-Csanádi Egyházmegye Teológiai tanfolyama Békéscsaba
Tudományos fokozatai: 1975 doktori cím
Életpályájának fontosabb állomásai: 1966. augusztus-2007. augusztus Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola Orosháza ; 1985. szeptember-1990. június másodállásként József Attila Tudományegyetem Klasszika-filológia tanszékén szakdidaktikus ; 2000. szeptember-2008. június másodállásként a Szeged-Csanádi Egyházmegye orosházi Jézus Szíve Plébániáján hitoktató.
Szakmai kitüntetései, díjai:
1983 Miniszteri dicséret
1992 Táncsics-díj
2002 Pedagógus Szolgálati Emlékérem
2005 Tanácsosi cím kimagasló pedagógiai munkájáért
2006 Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt
2008 Orosháza Város Közművelődéséért
2008 Miniszteri dicséret a tehetséggondozásért
2008 A Scola pro Scola Arany Sámli díj
Ösztöndíjai, külföldi tanulmányútjai:
1976 Moszkva, Lomonoszov Egyetem
1980 Moszkva, Lomonoszov Egyetem
1981-1982 Moszkva Puskin Egyetem
1986 Leningrád Herzen Egyetem
Szakmai egyesület, társulat, társaság, önképzőkör tagja:
Ókortudományi Társaság
Orosházi Keresztény Ifjúsági Klub vezetője
Előadások tudományos konferenciákon:
1983 Szeged: Symposium Vergilianum - német nyelvű előadás
1985 Szeged: MAPRJAL (МАПРЯЛ) konferencia - orosz nyelvű előadás
1986 Leningrád: Szakmai továbbképzés zárókonferenciája - orosz nyelvű előadás
2010 Budapest ELTE BG Gyógypedagógiai Főiskola - magyar nyelvű előadás

Publikációk:
1967: Acta antiqua et archeologica - magyar nyelvű
1984: Acta antiqua et archeologica - német nyelvű
1985:MAPRJAL kiadványok - orosz nyelvű
1988/5: Idegen Nyelvek Tanítása, módszertani cikkek
1993-95 között: A hónap című lap - Ex litteris sorozat; Boszniai ecloga; Versek
2005-2008: Orosházi Katolikus Tudósító szerkesztése
2008-tól folyamatosan az OKIK Híradó szerkesztése
(Közreadja és jegyezte: Fülöp Béla, Bánkiné dr. Borbély Mária adatközlései alapján)

2010. október 7., csütörtök

A lexikon munkatársai

Anyaggyűjtésben:Zsilován Zoltánné, Verasztó Lajos újságíró, Korbely György újságíró, Zsedényi Péter, Nédó Géza, Gonda Géza,
Korrektúra:

Szócikk: Lukovicsné, Ramasz Edit
Lektorálta:

Szaktanácsadó folyamatosan: Koszorús Oszkár helytörténeti kutató