Győri László : költő született Orosházán , 1942. január 29. Fogarassy Miklós írja a kortársban: "Válogatott és új versek 1964–2001 – az alcím is jelzi, hogy a költő összefoglalta harminchat év alatt írott költeményeinek javát (legelső versei, amikor még egyetemista volt, a Kortársban jelentek meg). Ebben az új könyvben szép számmal olvashatók olyan versek, amelyeknek végén nem egy csupasz évszám szerepel datálásként, hanem -tól-ig évjelölés: Győri László mert bizonyos, már publikált munkáihoz az érett költő tudatosságával hozzányúlni – vagyis saját munkáit nem tekinti változhatatlan múzeumi daraboknak –, itt-ott kicsit átírva, átigazítva, rövidítve – mai ízléséhez szabva – a korábbi verseket. (Annyira azért nem „ment neki” a fiatalkori műveknek, mint azt nevezetes módon Füst Milán tette sok költeményével…). Mintegy százhetven költemény van a könyvben – egy majdani alapos filológus bizonyára majd megvizsgálja, ezekből mi szerepelt, mi nem a költő 1968 és 1995 között kiadott négy kötetében. Immár nyolc éve, hogy a Skandalum napvilágot látott (rá egy esztendőre még egy kedves gyerekverskötettel is jelentkezett). Bizonyára keveset író, a kötetmegjelentetést s a közszereplést nem erőszakoló, tartózkodó alkata is hozzájárult ahhoz, hogy akadhatnak, akik azt hiszik: Győri László talán már nem is ír verseket. Hogy nem így van, azt ez a kék borítós, lírájának egész panorámáját nyújtó kötet igazolja – mint a cím mondja – bizonyos értelemben. ... ...Az Orosházáról származó, a különböző megyeszékhelyeken sokáig élő, majd a fővárosban újságíróskodó, könyvtáros-bibliográfusi munkát végző költőről írtak már annyit, hogy e sorok írójának ne kelljen „felfedezni”. Ez az összefoglaló kötet azonban kidomborítja költészetének némely vonását, markánsan jelenítve meg érett karakterét. A költemények nem megírásuk időrendjében sorakoznak a kötetben, laza önéletrajzi kronológia nyomvonalát követik. A könyv kis egységekből formálódó, könnyednek tetsző verses epikájának taglalása előtt beiktathatunk egy „belső mottót”. Ez a mottó Petőfitől való, Az apostol rémes-gyönyörű nyitó szakaszaiból: „Sötét a város, ráfeküdt az éj. / Más tájakon kalandoz a hold, / S a csillagok behunyták / Arany szemeiket. / Olyan fekete a világ, / Mint a kibérlett lelkiismeret. // Egyetlenegy kicsiny fény / Csillámlik ott fönn a magasban / Bágyadtan s haldokolva, / Mint a beteg merengőnek szeme, / Mint a végső remény.” Azért is helyénvaló Győri László versei kapcsán a mai költőnek Petőfit idézni, mert egy 1980-as költeménye Ferenczi Béni Petőfi-szobrát írja le, a két évtizeddel korábbi Gyula (a költő szobra akkor még ott állt) egyik éjszakájának képi környezetével együtt. Igazi Győri-remeklés ez: „Kardja pengéje letörve / markában puszta markolat / pengéje szeszláng részegeknek / szobra tövébe rókáznak ők // Megyek Gyulán a mély hóban / huszonhat évesen / ilyen mély hó idején született / mély-mély havakban mit keres…” A vers két utolsó sora pedig így szól: „mély-mély időben egyidős / torkomban sírás a holtakért”. És most vissza a kötetkompozícióra… Az idézett vers élményalapja és a későbbi vers gyökere valami ilyesmi lehetett: Győri László, a Békés megyei születésű fiatalember (származásáról, ama gyökerekről a kötet igen sokat elmond) valamikor a Kádár-éra mélyén (Simonyi Imre társaságában?) caplathatott a viharsarki „végeken”, egy éjjel meglátva a nagy előd és a remek szobrász köztéri szobrát. Bárhogy lett légyen is az eset, Győri költői tekintettel-lélekkel ábrázol. Önéletrajzi verses regényféle lett ez a válogatás? Némi tétovázással azt mondhatjuk, hogy igen. Lírai-tematikus tekintetben leggazdagabb az „első fejezetsor”, az orosházi gyermekkor emlékanyagának költői tárháza – remek fanyar tónussal, ironikus-önironikus színekkel, metszetekkel. Talán itt látszik meg, hogy Győri Lászlónak milyen eredeti a humora! (Bizonyos tekintetben Petri költészetével való rokonságot is érzékel a mai olvasó. Pedig az irodalmár valaha nemigen gondolhatott erre a „Kilencek” valamely költője kapcsán – tempora mutantur.)" (Kortárs 2003.július) Díjai, elismerései: Kaposvár Művészeti Díja 1971 , Radnóti Miklós-díj 1977 , Komárom megye Művészeti Díja 1981 , SZOT-díj 1985 , Bölöni-díj 1987 , Eötvös-ösztöndíj 1988 , JA-díj 1992 , Bethlen Gábor-díj 2009. Kötetei: A kései Éden. Noran Kiadó. 2008 A szó árnyéka. Kalligram Kiadó 2010. Piros a vér a pesti uitcán Magyar Napló (harmadik kiadás) 2006. Cím: 1956-os Intézet, 1074 Bp., Dohány u. 74. T.: (1)322-5228 (1)322-5228 (Közreadja: Fülöp Béla, interneten fellelt források alapján)

Évkönyvek

Orosházi évkönyvek gyújteménye

Orosháza sajtótörténet

Orosháza sajtója 1870-es évektől napjainkig (a lapok jellemzői):
I. 1870-1945:
II. 1945-2010.
1. Orosházi Napló - alapítva 1987- megszünt 1995. Főszerkesztők: Verasztó Lajos (1987-1991, Fülöp Béla (1991-92), Józsa Mihály (1992-1993)- ,Somi Éva (1994 pár hónapig voltak.), Fülöp Csaba (1995 - 1996.), - Jellege: közéleti hetilap. A lap Betéti Társaság formában működött, jelentős önkormányzati részaránnyal.
Verasztó Lajos visszemlékezése szerint a lap munkatársai. Munkatársak:Molnár Istvánné főkönyvelő , Vitális László tördelő szerkesztő
A lapba írtak: Csete Ilona ,Somi Éva ,Pribék Sándor, Fülöp Béla ,Domoki József , Koszorús Oszkár , Fülöp Csaba
Fotó: Szűcs László , Szűcsné Zsóka
1996-ben úgy döntött az önkormányzat, hogy a lapot megszünteti, mivel nem követte eléggé az adott politikai irányzatot. Helyébe az Orosházi Élet című hetilap lépett, de már megváltoztatott szerkesztőséggel és természetesen tartalommal is.
2. Orosházi Élet - alapitva 1995. Orosháza Város Önkormányzata, kiadta a Petőfi Művelődési Központ KHT, az önkormányzat felügyelete alatt működött. Főszerkesztői, vagy felelős szerkesztői: Kovács Erika, Farkas Andrea, Varga Zoltán, Poór Csaba). 1995-től ingyenesen terjesztett előbb fekete-fehér majd színes hetilap. 2006-ban átalakult a lap, s a Média Kft gondozásába került, Szerkezete, témaviláéga is jelentősen megváltozott, de továbbra sem lett (leginkább terjedelmi okok miatt) a hagyományosnak mondható, elemző, értelmező lap, hanem követi a mai általános trendet (sajnos!) inkább csak hírcsemegéket közölnek. Alapvető műfajai: hír, kishír, beszámoló. Igazán hiányzik a riport, a publicisztikai elemzés, értelmezés. Ellenben lényegesen különbözik a lap a 2006 előtti korszak újságjától, amely tele volt sikerprogandával. Példányszám induláskor : 10.000 körüli, jelenleg:
2. A hónap - alapítva 1990. december nyomtatott formában - szünetelt 1997. májusától, újraindult internetes formában 2004. decembertől http://www.ahonap.hu/ Főszerkesztő Fülöp Béla -
Jellege: kulturális magazin. kulturális folyóirat Megjelenik negyedévenként, ami szándékunkban áll továbbfejleszteni, akár úgy is, hogy legyen egy kispéldányszűmú nyomtatott változata is. Föbb rovatai jelenleg: Orosházi utcák-terek- emberek (utcatörténeti sorozat sok fényképpel; Galéria - képzőművészeti figyelő, bemutató; Könyv és Kritika : leginkább Orosházához kötődő könyvek szemléje, bemutatója; Kitekintő - Csabai ablak - Sass Ervin szerkeszti főleg a békéscsabai színházi élet és a képzőművészet áll a középpontban ;Zöldszalon irodalmi alkotások (novella, vers regényrészletek közlése; Tanulmányok: Orosházához kötődő tudományos igénnyel megírt, történelmi, irodalmi, szociológiai, néprajzi, témakörű st. írások közreadása: Beszélgető a város érdekes embereivel beszélgetések - interjúk- riportok közlése
3. Orosháza és Környéke Napraforgó:
Próbaszám Közéleti hetilap
1991. máj. 29. Főszerkesztő Kis Éva. Felelős szerkesztő és
kiadó Makula Győző. Szerkesztőség: Orosháza, Piactér 15.
Készült a Pergamen Kft nyomdájában 5900 Orosháza, Csorvási u.29.

II. próbaszám Közéleti hetilap
1991. jún. 14 Főszerkesztő Kis Éva. Felelős szerkesztő és
kiadó Makula Győző. Tördelte Szakáll Károly Szerkesztőség
Orosháza Piactér 15.
Készült az UNIOR NYK Nyomda és Kereskedelmi Leányvállalatnál
5900 Orosháza, Kistemplom u. 12. Leányvállalati igazgató
Szakáll Károly

III. próbaszám Közéleti lap
1991. júl. 3. A lap tudósítói Kurdiné Bárdos Piroska,
Bagamériné Trippe Rózsa. Felelős szerkesztő és kiadó Makula
Győző. Szerkesztőség Orosháza, Piactér 15.
Készült a Pergamen Ktf. nyomdájában 5900 Orosháza, Csorvási
u. 29.

1. szám Közéleti lap
1991. aug. 1. Felelős szerkesztő és kiadó Makula Győző
Szerkesztőség Orosháza, Piactér 15. Készült a Pergamen Kft.
nyomdájában 5900 Orosháza, Csorvási u. 29.

I. évf. 2. szám Közéleti havilap
1991 Szeptember Felelős szerkesztő és kiadó Makula Győző.
Szerkesztőség Orosháza, Piactér 15. Készült a Pergamen Kft.
nyomdájában 5900 Orosháza, Csorvási u.
29.
További számok megjelenéséről nincs tudomásunk. A korabeli szerkesztők úgy emlékeznek a lapra, hogy inkább választási kampánylap jellege volt. Makula Győző népszerűsítése állhatott a középpontba, gondolkodásának a középpontjába a család gondolatát állította, ezért szándéka szerint orosházi jeles családok bemutatásával indított sorozatot.

Sajnos igen hamar megszünt az anyagiak hiánya, a kellő szakértelem hiánya, a közönség érdektelensége miatt.
4. Orosházi Párbeszéd:
5. Krónika:
6. Orosházacafe online újság: Alapítva 2009.
7. Rádió Orosháza
8. Rádió '47
9. Orosházi Krónika
10. Orosháza Városi Televízió

11. Orosházi Harangszó

( Jegyezte és közreadja Fülöp Béla, adatközlők forrásai alapján)

Orosháza - kultúra

Orosháza kultúrtörténetével foglalkozó írások:

1. Tanulmányok a 250 éves Orosháza és vidéke történetéről. Orosháza, 1995.

2.

Orosháza mezőgazdasága

Orosháza mezőgazdaságát bemutató munkák:
1. Tóth Lajos: Küzdelmes évek.
2. Tóth Lajos:
3. Fülöp Béla: Dózsa Tsz története I.
4. Fülöp Béla: Dózsa Tsz története II.
5. A szocializmus útján
6. A tanyavilág átalakulása
7. Orosháza monográfiája I_II.. 1965.
8. Dr. Násztor Sándor: Hat évtized 1950.2010 - Hatvan éves az orosházi AGRO-MRt.Agro Mrt. 2010. 152.pag.
9. Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről. Orosháza. 1995. Szerk. Hévvizi Sándor és Szabó Ferenc

10. Verasztó Antal: Az orosházi szárazmalmok, szélmalmok nyomában (1744-1891). Helios Kiadó - Orosháza. 2000.

Orosháza ipartörténete

Ipartörténeti munkák gyűjteménye:
1. Gulyás Mihály: A baromfifeldolgozás és baromfi-konzerv-gyártás története Orosházán. (Feldolgozás 1880-tól, konzervgyártás 1963-tól). Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága. Békéscsaba - Orosháza. 1987.
2. Verasztó Antal: 50 éve meghúzott csavarok (a Vasműanyag története). 1997
3. 120 éves az orosházi ipartestület (1885-2005). 2005 ( Verasztó Antal is társszerző)
4. Verasztó Antal: Az orosházi szárazmalmok, szélmalmok nyomában (1744-1891). Helios Kiadó Orosháza. 2000. (Szerkesztette Fülöp Béla)

5. Lovay Zsuzsanna: Thék Endre (1842-1919), Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, Orosháza, 2007.

Orosháza városimázs

Városképpel, építészettel, városfejlesztéssek kacsolatos írásokat akarunk folyamatosan összegyűjteni.
1. Orosházi utcák - terek - emberek sorozat (A hónap kulturális folyóirat számaiban 2008-tól http://www.ahonap.hu/ )
2. Koszorús Oszkár: Szobrok, emlékművek, emléktáblák. In.:Juhász Balázs Gyűjtőklub Évkönyve 1976-77.

Orosháza népélete

1. Tanulmányok a 250 éves Orosháza és vidéke történetről. Orosháza, 1995.

Orosháza - mesék

1. Veres Imre (1853-1879 : Orosházi népmesék (megjelentek a Magyar Nyelvőrben) összegyűjtve és bevezető tanulmánnyal ellátva, Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve. Szerk Nagy Gyula. 1960.
2. Dr. Hajdu Mihály Orosházi népmesék In. Orosháza története és néprajza. 1965.
3. Károlyi Fülöp Béla: Gyopárka tündér. 2002. Helios Kiadó
4. Károlyi Fülöp Béla: Gyopárka tündér meséi. Helios Alapítvány. 2008.
5. Péter László: Egy elfelejtett népköltészeti gyűjtó halálának 80. évfordulójára. Ethnographia.1959.
6. Károlyi Fülöp Béla  - Tóth Nóri: Orosházi csudafa. Helios Kiadó.2012.

Orosházi iskolák történetei

1. A gimnázium története Orosházán 1933-1986. Kiadja a Táncsics Gimnázium. 1988. (Keller József - Fülöp Béla)
2. 50 éves a zeneiskola. 2005. (Dinnyés István)
3 Tanulmányok a 250 éves Orosháza és vidéke történelméről. Orosháza. 1995.

Orosháza története

1.Verasztó Antal: Orosháza díszpolgárai. 1889-2002. Orosháza, 2002
2. A szocializmus útján Orosháza 1944-1974 (szerk. Zilahi Lajos)
3. Tanulmányok a 250 éves Orosháza történetéből. Orosháza Város Önkormányzata. 1995.. Szerkesztette. Hévvizi Sándor és Szabó Ferenc. (Tartalomjegyzék itt:klikk
4. Mozaikok Orosháza és vidéke múltjából szerk. Rózsa Zoltán. Szántó Kovács Múzeum. 2010.
5. Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei a XIX. század végéig, Orosháza. 1994

6. Mozaikok Orosháza és vidéke múltjából (Benne: Az ősi Gádoros titkai - Rózsa Zoltán, Balázs János; Mesélő halottak - Erostyák Zoltán; Orosháza átalakuló stratégiái a trianoni béke után - Kovács Edina) . Szántó Kovács János Múzeum, 2011.

7. 1956 emlékezetünkben Az 19567-os magyar forradalom hazai és orosházi eseményei (Koszorús Oszkár tanulmánya. Petőfi Kulturális KHT. Orosháza. 2006.

8. Mozaikok Orosháza és Vidéke múltjából (Benne: Rózsa Zoltán:A Fehértótól a Sóstóig; Erostyák Zoltán: Eleink eledele, Kovács Edina: Megjött a várva-várt kisvonat!...- a Piactérre
9. Korbely György: Orosházi rendszerváltók. Jelen-Orosházi Almanach. 2009.99.

Justh Zsigmond

Ribár János: evangélikus lelkész, választás szerint esperes
1947. március 27-én született Csanádapácán. Az általános iskola után az orosházi Táncsics Gimnáziumban szerzett érettségit 1965-ben. Kiutat keresve az akkori totalitárius társadalom értelmet bénító valóságából küzdelmes szellemi útkeresés után 1966. őszétől az akkor Evangélikus Teológiai Akadémiának nevezett egyházi intézmény (ma Hittudományi Egyetem) diákja lett.
1971-től segédlelkész Szegeden, 1973-ban eisenachi diák (NDK), majd hazajövetele után Budapest Pesterzsébeti segédlelkész. Első önálló szolgálati helye 1975. decemberében kezdődött, amikor a ceglédi evangélikus egyházközség hívta meg parókus lelkészi szolgálatra. Ezekben az években kezdte meg a tanatológiai (haláltudomány) kutatásait, és számos (Kossuth) rádió és TV műsorban vett részt (1983 során készült el az MTV-nél a „Meneto mori” 4 részes sorozat, amelyet 1984. elején vetített a magyar televízió.)
1983. október végétől újra Szegeden, de ekkor már önálló parókus lelkész. Közéleti szereplése élénk, főleg a média foglalkoztatja a tanatológia miatt.
1984-85.: Tübingenben (NSZK) folytatta teológiai tanulmányait, speciális területe a mélylélektanon tájékozódó poimenikai (lelki gondozási) kérdések. 2 szemesztert töltött Tübingenben.
1992-ben Békéscsabára került, a rendszerváltás elején itt az evangélikus gimnázium szervezéséből vette ki a részét.
1993. november 28-tól kezdődően orosházi lelkész, vagyis éppen 15 esztendeje. 1995-ben a Nyugat-Békési Evangélikus Egyházmegye gyülekezetei esperessé választották meg. 2000-ben újra választották, és a 6 éves ciklus után 2006-ban harmadszorra is megválasztották az esperesi tisztségre, amely az Evangélikus Egyházban a püspök közvetlen munkatársát jelenti. A Déli Kerületben 5 esperes van.
Gyülekezeti lelkészként Orosházán a leghangsúlyosabb ténykedési területe az oktatás, az evangélikus általános iskola, majd gimnázium munkájának a segítése. Azon fáradozott Orosházán a 90-es évek közepén, hogy az iskola külseje is megváltozzon. Ekkor került sor a nagy építkezésre, új emelet került az iskola épületére.
1994. tavaszán indította el az egyházközség periódikus lapját, a Harangszó újságot, amely immáron messze túl az orosházi határon ismert.
Egy cikluson keresztül – 1994-1998. – között városi képviselő.
2002 ősze óta pedig, immáron második ciklusban, Békés Megye Képviselőtestülete „Etnikai, Nemzetiségi, Kisebbségi, Vallásügyi és Ifjúsági Bizottságának” un. külsős tagja.
Orosháza ismertségét sokféle egyházi eseményen keresztül is elősegítette. 2001. augusztus 18/19-én Orosházán volt az Evangélikusok III. Országos találkozója, amely 3000 vendéget jelentett egyszerre a városnak.
Itt alakult meg a MAEK nevű szervezet: a határainkon túli Magyar Evangélikusok Közössége, majd Egyesülete.
Itteni szolgálata alatt többször került sor országos rádiós és tv-és istentiszteletre, ami szintén a város nevét öregbítette határokon belül és kívül.
Író ember, országos egyházi lapban írt publicisztikáját 2007-ben kötetben adta ki a helyi gyülekezet és püspöki kerület.
A publicisztikán kívül számos – tanatológiai – tudományos dolgozat szerzője, és mind a mai napig sok helyre hívják előadásokra.
A helyi közéletből is kiveszi a részét. Az egyházközségben végzett munka áttételesen a város javát is szolgálja.
Ösztöndíjai, külföldi tanulmányútjai: Eisenach, 1973, Tübingen 1984/85. Erlangen 1990.
Könyvei:
1. „Ne félj, csak prédikálj…”. 2007-ben jelent meg egy gyülekezeti / egyházi kiadvány az írásaiból
2. Számos folyóiratban jelentek meg írásai, melynek gyűjteményi felsorolása elkészítésre vár
3. Orosházi Harangszó - az orosházi evangélikus egyház időszaki folyóiratának főszerkesztője 1994-től

(Jegyezte Fülöp Béla, Ribár János közlései alapján)

Buzai Csaba (1975. augusztus 27., Orosháza). Könyvtáros, 1995-től az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár munkatársa. Gyermekei: Buzai Brúnó (2007) és Buzai Dorka (2009). 2004-ben végzett a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karán, könyvtár szakon. 1996-tól másodállásban az Orosházi Élet című hetilap munkatársa, 2004-2005-ben a Nemzeti Sport című országos napilap tudósítója.
Jelentősebb publikációk:
- Buzai Csaba, Törköly József: Kardoskút története. - Kardoskút, 2001. - 287 p.
- Buzai Csaba: Kardoskút olvasóköreinek sorsa a XIX-XX. században, a falusi társadalom és kultúra átalakulásakor. - In. A Szántó Kovács Múzeum évkönyve. 8. - Orosháza, 2006. - p. 309-320.
- Buzai Csaba: Közönség, kapcsolatok - közönségkapcsolatok. - In. Korszerű könyvtár. E 2.2 : Könyvtármarketing. - Bp., 2007. (április) - p. 1-10.
- Buzai Csaba: Múlt, jelen, jövő a Barackosi Olvasókör életében. - In. "Mert a szívnek teljességéből szól a száj" : könyvtártudományi tanulmányok Hajdu Géza 80. születésnapjára - Szeged, 2007. - p. 83-106.
- Buzai Csaba: CD-ROM-ok a könyvtárban. - In. Korszerű könyvtár. C 1.6 : Állománymenedzsment és szolgáltatási politika. - Bp., 2007. (november) - p. 1-14.
Szakmai díjak:
- Az év fiatal könyvtárosa cím (2007). A Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség pályázata.
Elérhetőségek:
- bcsaba@justhvk.hu
- http://bcsbcs.gportal.hu/
(Jegyezte BCsaba)

Tóth Lajos (tanár - író -): 1932 Orosháza - 1999. ?
Az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium tanára volt.
Művei:
1.Benke Gyula munkássága és a szarvasi nevelőképzés száz éve. 1964
2. Életrajzok. 1970.
3. Küzdelmes évek. (Az orosházi Új Élet Termelőszövetkezet első húsz esztendeje 1950-1970). 1970
3. Az orosházi Új Élet Termelőszövetkezet képekben. 1970.
4. Békési novella antológia . 1975.
5. Váratlan látogató.(regény és novella) 1980
6. Tartalmas évek. 10 év az orosházi Új Élert Termelőszövetkezet mindennapjaiból. 1980
7. Gyorsuló időben (Békéscsabai Pedagógiai Intézet kiadványai) szerkesztése. 1982.
8. Elpergő napok (Versek Békésből) 1981.
9. Az Afrika-kutató Kovács János élete. 1989.
10. Egy presszóasztal kesergései (tollrajzok) 1967, 2005. (Erkel Sándor Magyar Téka Könyvesház)

Orosházi Szépmíves Céh

Az Orosházi Szépmives Céh alakuló közgyűlését 1936. február 10-én tartották az Alföld Szálló nagytermében
A Békés Megyei Levéltár őrizetében található Szabó Pál irathagyatéka, melyben életrajzi adatokat, visszaemlékezéseket, írói munkásságának állomásait, valamint újságírói és helytörténészi műveit is megismerhetjük. A következőkben foglalta össze a céh működést:
„ A harmincas években a legjelentősebb munkám az Orosházi Szépmives Céh megszervezése volt. Az egyesület formálisan 1936-ban alakult, de ténylegesen már évekkel korábban is működött. 1938-ban a tagok nagyobb része és én is elköltöztünk Orosházáról. A céh megszűnt, de nevekkel később is találkozunk: Sós József, Fekete Zoltán, Boldizsár István, Maronyák József, Kohán György Kossuth-díjat kaptak… Megírtam Orosháza történetét, sok előadást tartottam.
( Forrás: http://www.bekesmegye.com/bekes-megye/oroshazi-szolas-mondasok-avagy-megyei-anekdota-kincseink-i

A kislexikon szerkesztése során felhasznát források:
1. A személyes adatlapok kitöltése akiket elértünk
2. Nagy Gyula: Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. 1975.

http://epa.oszk.hu/01500/01577/00004/pdf/bmmk_1975_569-576.pdf

3. Verasztó Antal: Orosháza díszpolgárai 1889-2002. 2002. pag. 88
4. Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei. 1994.
5. Verasztó Lajos az Orosházi Napló első főszerkesztő visszaemlékezései (Fülöp Béla birtokában az írásos anyag)
6. Somi Éva egykori munkatárs írásos visszaemlékezései (Fülöp Béla birtokában az írásos anyag)
7. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
8. Dr. Kiss A. Sándor írásos közlése munkásságáról 2008. febr. 16
9-Tanulmányok a 250 éves Orosháza és vidéke történetéből. 2005.

Juhász Nagy Vilmos
1904 június3-án született Hódmezővásárhelyen Juhász Nagy János és Csepregi Julianna gyermekeként. Elemi iskoláit Hódmezővásárhelyen és Kardoskúton a tanyai iskolában végezte, majda négy polgárit Orosházán. Kétéves mezőgazdasaági szakisakoláját ezután Hódmezővásárhelyen végezte el.
1924-ben a Gazdaszövetség országos szervezésében részt vett egy németországi csereakcióban. Az ott töltött idő alatt megtanulta a nyelvet és megismerte az ottani gazdálkodási módszereket. Hazatérve élményeiből előadásokat tartott.
Bekapcsolódott a kardoskúti ifjúsági egyesület munkájába, s annak elnöke lett.1928-ban nősült, s ekkor ment külön kenyérre az apjától, illetve szülei Orosházára költöztek. 10 évig volt az Aranyadhalmi Olvasókör műkedvelő rendezője, később a Kardoskúti Olvasókörnek hosszú ideig elnöke. A kardoskúti Hangya Szövetkezetnek igazgatója, éveken keresztül a Puszta egyik felének gazdasági elöljárója volt. Részt vett a vasarhelykutasi írótalálkozón, a Simándi Béla által kiadott Tanyai írások с kéthavonként megjelenő újság szerkesztőségi tagja is volt. Több cikke jelent meg különféle lapokban.
Kardoskúton a Puszta 108. szám alatt volt a tanyája. Kardoskútnak Hódmezővásárhelytől való elszakadásának egyik élharcosa volt, s ennek mintegy büntetéseként 1944-ben több hónapos katonai szolgálatra behívták, holott a gazdasági elöljárói tisztsége mentességet adott a szolgálat alól.
1950-ben önállósult Kardoskút, s az akkori Rákosi-rendszer őt kuláknak nyilvánította. A kor az ünálló paraszti gazdaálkodást nem tűrte, ő ellene lázadt, belépett a Fehér Gárda nevű ellenállási szervezetbe. A szervezetet rövid idő alatt az államvédelmi szervek felgöngyölítették, őt 1950. szeptember 6-án letartoztatták. Szegeden 1951. január 10-én 30 társával együtt elítélték. Tizenöt évi b9rtönbüntetést és teljes vagyonelkobzást. Társai közül kettőt felakasztottak. A börtönbüntetését Márianosztrán majd Várpalotán töltötte. 1954-ben a várpalotai szénbányában bányarobbanás volt, ők ott dolgoztak, s így súlyos balesetet szenvedett az egyik lába szétroncsolódott, ami egész életére maradandóan megmaradt.
1956-os forradalom idején Vácon kiszabadult, s hazatért Kardoskútra. 1957. március 6-án Békéscsabára rendelték, ahol közölték, hogy elözőleg kiszabott büntetzését tíz évre mérsékelték, mivel az még nem tellett ki, visszakerült Vácra, majd ismét Márianosztrára vitték, majd lába rosszabbodása miatt a budapesti rabkórházba került. 1960. július 26-án szabadult Márianosztráról. Még fél évig havonta kellett jelentkeznie a rendőrségen, ám élete végéig megfigyelés alatt állt.
Orosházán élt ezután, ahol rendszeresen eljárt a könyvtárba, múzeumba, Nagy Gyula biztatására írta meg a paraszti gazdálkodás emlékeit 1928-ig, azaz, amig megnősült. Ez a kézirat a gyulai levéltárba került.
1993. május 15-én halt meg. 1990-ben rehabilitálták, 1997-ben megkapta a Szabad Magyarországért Érdemkeresztet, 1999-ben pedig kormánykitüntetést kapott "Szabad Magyarországért Emléklapot"
Írásait lánya gyűjtötte össze és adta ki 2003-ban " Visszapillantás életutamra" címmel.
Jegyezte Fülöp Béla Juhász Nagy Vilmos leánya Paulovics Józsefné Orosháza, Teréz utca 6. közlései alapján 2010. november 20.)
* ( Források: Nagy Gyula "Adatközlőim" a Vásárhelyi puszta sorozat mellékletéből átvéve, és lánya Paulovics Józsefné visszaemlékezése)

Dr. Hajdú Mihály
Orosházán született 1933-ban, Parasztcsaládból származik. Az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett és Kardoskút községben tanított. Itt kezdett néprajzzal és nyelvészettel foglalkozni. Egyetemi tanulmányainak elvégzése után néhány évig tanított az orosházi mezőgazdasági technikumban. Nyelvészetből doktorált, majd ösztöndíjas aspiráns lett. Kandidátusi értekezését 1970-ben védte meg. Jelenleg az ELTE Magyar nyelvtörténeti és nyelvjárástani Tanszéken dolgozik. Kutatóterülete a magyar dialektológia és névtan. Munkái: A magyar nyelvjárási olvasókönyv és Magyar becézőnevek története. A Magyar Nyelvtudományi Társaság titkára.
(Szerkesztés alatt álló szócikk)

Orosházi könyvkiadás és könyvkiadók 1945 után

Orosházán az 1800-as évek második felében a megindult polgárosodás eredményeként, megjelent a saját, a helyi újság- és könyvkiadás is. A lapkiadói tevékenység ekkor a megalakult nyomdák mellett jött létre, a könyvkiadás inkább magánkezdeményezésre történt, bár a könyvek kiadása nem igazán jellemző ekkor még. A kevés szám ellenére, 19 századi könyvek fontos eseményei a település szellemi életének, s leginkább a lelkészek áldásos munkáját dícséri. Számbeli nagyságuk szerény, de a város krónikás történelme miatt igen fontosak, hiszen ezekben őrződött meg az itteni történelem. Ezek a művek: Balassa Pál:
A 19. századi újságok ezek voltak:
A 20. század
Orosházán 1945 után a könyvkiadás gyakorlata különösen 1948-as esztendőt követően jelentősen megváltozott. Korábban különösen a két világháború közötti időben az orosházi nyomdák gyakorlata volt a könyvkiadás is. Főleg helyi jellegű kiadványok kerültek ki a nyomdákból a rendszeresen megjelenő heti- és napilapok mellett. Az 1950-es évektől gyakorlatilag a '80-as évek derekáig a könyvkiadás szigorú engedélyezési procedurához volt kötve. Az engedélyeket általában a Megyei Tanács Művelődési Osztálya adta ki, lektori vélemények alapján. A békéscsabai irodalmi élet, a Kner Nyomda jelenléte, az Új Auróra, és utóda a Bárka irodalmi folyóiratok köré csoportosuló alkotók számára több szerencsés publikálási lehetőség nyílt. Orosháza ilyen téren inkább visszahúzódó volt, kiemelkedőt csupán Nagy Gyula tevékenysége volt, bár a Városi Tanács finanszírozta a könyvek megjelenését, de inkább azokat, amelyek a szocializmus diadalát hirdették. Ekkor - a 70-es években - megindult a termelövetkezetek történetét bemutató könyvek iránti igény. Ezeket a termelőszövetkezetek finaszírozták, a szerzőket megkeresték és felkérték és szerző tiszteletdíjakat is fizettek. Igy jelent meg az Új Élet termelőszevetkezet két könyve (Tóth Lajos munkája), A Dózsa termelőszövetkezet története, két kötetben (Fülöp Béla munkája) A jelentősebb alkotók (vagy mondhatni szerencsésebbek az országos könyvkiadók gyakorlata szerint jelentették meg műveiket a 80-as években inkább (Pl. Csizmadia Imre és Repka János paraszti önéletrajzírók). A helyi jellegű kiadványok így meglehetősen háttérbe szorultak, néhány periodika, mint a Gyűjtők klubjának évkönyvei jelentek meg általában stencilezett formában, illetve a Városi Tanács jelentett meg munkákat ( mint a Szántó Kovács János Múzeum Évkönyvei, az Orosháza monográfia I-II. kötete, de ezek is szigorű engedélyezési eljáráshoz voltak kötve.) Iskolai évkönyvek több évtizedes visszaszorítása után időnként sikerült a Táncsics gimnáziumnak feléleszteni a hagyományt, bár hosszú engedélyezési eljárások elözték meg kezdetben az ilyen könyvek kiadását is.
1990-től gyökeres változás történt. Helyi kiadók alakultak vagy intézmények civil szervezetek is vállalkoztak könyvkiadásra és pezsgő szellemi élet csírái kezdtek kibontakozni, de mindez hamar meg is fulladt. kiderült, hogy Orosháza még nem eléggé befogadó ilyen téren, tehát a könyvkiadások saját lábukon nem tudtak nem tudtak megállni, mert nem volt és még ma sincs ( vagy még inkább nincs) könyvenként legalább 1000-1500 fős vásárló közönség, ami már szerényen eltartana egy könyvkiadási vállalkozást talán . Könyvet kiadni ma is csak erős anyagi támogatással jelent, valójában kifizetővé tenni nem lehetett. Ilyen módon általában nincsen szerzői tiszteletdíj s, s további kiadásokhoz való anyagi forrás gyűjtése sem valósul meg. A helyi kiadványok leginkább ajándékozás útján terjednek, amit egy réteg el is vár, hogy kapjon belőle, bár általában ők ezt követően néhány példányt vásárolni is szoktak. Egy könyv ára bonyolult összetevők sorából áll. Ebből a legfontosabbak: nyomdai előkészítés, nyomdaköltség, korrektor, kereskedői jutalék, adó, -áfa, kulturális járulék, esetleg szállítás, postaköltségek. stb.
I. A Szántó Kovács János Területi Múzeum kiadványai az elmúlt évtizedekben
- Az orosházi tanyavilág átalakulása c. 1985. kiadja: Orosháza Város Tanácsa
- „ Kiskarácsony, Nagykarácsony…” c. Adventi népszokások Orosházán és környékén. 2003. Szerk.: Erostyák Zoltán András
- Fekete bőr, fehér lélek c. Lakatos Tibor és Lukács Béláné versei 2004. Szerk.: Verasztó Antal
- Darvas József Irodalmi Emlékház Orosháza c. 1986. kiadja: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága
- Darvas József emlékezete c. 2002. Szerk.: Zilahi Lajos
- In: Az Alföld nehéz hűségében. Dolgozatok a 75 éves Szabó Ferenc tiszteletére c. Szerk.: Bárdos Zsuzsa
Orosháza, 2010.
- Szenzációs Orosháza. Bulváros társadalomrajz a 20. század első évtizedeiből c.
A híreket válogatta, gondozta, illetve szerkesztette: Erostyák Zoltán
Orosháza, 2010.
- Szántó Kovács Múzeum Évkönyve 6. Szerk.: Rózsa Zoltán 2003.
- Szántó Kovács Múzeum Évkönyve 7. Szerk.: Rózsa Zoltán 2005.
- Szántó Kovács Múzeum Évkönyve 8. Szerk.: Rózsa Zoltán 2006.

II. Táncsics Mihály Gimnázium kiadványai:

III: József Attila Általános Iskola, )
IV. Helios Produceri Iroda: Magánvállalkozásként alakult 1990-ben és 1998-ig működött, amikor tevékenységét megszüntetni kényszerült a veszteséges tevékenységek miatt. Tulajdonosa: Fülöp Béla volt, s leginkább könyvkiadással foglalkoztak, a helyi könyvkiadás fellendítésére jött létre. Több sorozatot indított: "A Hónap könyve", "Lírai barangoló", s sorozaton kívüli munkák. Az iroda jelentette meg 1990. decembere és 1997. májusa között A HÓNAP című kulturális közéleti magazint is, kezdetben 1000 majd 500 példányban. Néhány évig működtette az ORTT frekvencia pályázatán elnyert frekvenciasávban (88,6.) a Rádió '47 helyi adót is, 1994- től az 1998-as esztendő végéig.
Helios Kiadó ( magánkönyvkiadás - 1991-ben alapítva a kiadó s 1997-ig működött))
Kiadott könyveink, melyek szerkesztője Fülöp Béla volt.
(A Hónap könyvei sorozat - szerkesztette Fülöp Béla)
1- Fülöp Béla - Hétköznapok (publicisztikai írások)
2. Verasztó Antal: Időrák (publicisztikai írások)
3. Benedek Zoltán - Nagykároly (kismonográfia Nagykároly várostörténet)
4. Benedek Zoltán: Érmellék (monográfia)
5 - 6. Fülöp B., Fülöp Csaba, Pleskó Ilona, Somi Éva : Irodalmi feladatgyújtemény középiskolásoknak I. és II.
7. Nagy Pálné, Pribékné Pataki Judit, Kulcsár László, Kulcsár Lászlóné, Laskovicz Júlia, Forman Istvánné:Összefoglaló nyolcadikosoknak matematikából, fizikából, biológiából és számítástechnikából - segédtankönyv)
8. Faragó Istvánné: Felvételi a középiskolába magyar nyelv és irodalomból (segédtankönyv)
9. Fülöp Béla: Mementó( a II. világháboró orosházi hősei)
10. Domoki József: Kisvárosi panoptikum (tollrajzok). 1999.
11. Harasztosi Lujza (Fülöp Béla): 111 Sikeres leves
12. Harasztosi Lujza (Fülöp Béla): 111 Gombás étel
13. Fülöp Béla: Orosháza és környéke (útikalauz)
14. Fülöp Béla: Gyopárosfürdő (fürdőtörténet és útikalauz)
15. Fülöp Béla - Keller József: A gimnázium története Orosházán 1933-1986
16. Verasztó Antal: 50 éve meghúzott csavarok - Az orosházi Vasműanyag története
17. Verasztó Antal _ Zomba - Orosháza kapcsolattörténete
18. Elek László: Három portré (Justh Zsigmond, Eötvös József, Jászai Horváth Elemér
19. Elek László: Meditáció Justh Zsigmondról, az emberről, az íróról
20. Verasztó Antal: Az orosházi szárazmalmok, szélmalmok nyomában (1744- 1891) 2000.
LÍRAI BARANGOLÓ SOROZAT - (SZERKESZteTTE FÜLÖP BÉLA)
1. Kádár Ferenc: Röghöz kötve - versek
2. Dán Judit: Versek
3. Bodicsi Zsuzsanna: Hajnalkérlelő (versek)
4. Váli József: Látlelet (versek)
5. Sróth Ödön: Visszajelzések (versek)
6. Fülöp Béla: Fenyő a Hegyen (versek)
7.Sass Ervin: Sziklákat görgető bogarak (versek)
8. Gonda Géza Tamás: A Hold átka alatt (versek)
9. Kánya Éva: Kő-kövi versek (mondókák)
10. Witt Márta: A vágyak romjain (versek)
11. Balogh Örse: Hazajöttem (versek)
A Helios Kiadó gondozásában megjelent mintegy 31 könyv. Azt követően kisebb mennyiségben a Helios Alapítvány folytatott könyvkiadási tevékenységet, ami napjainkban is tesz.

V. Kulturális Kapcsolatok Egyesülete: (5900 OROSHÁZA, KOSSUTH LAJOS UTCA 14-16. I./4.)
KÖNYVEK, ALBUMOK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK:
1 A Jelen, Orosházi Almanach 2001, 102 p. Szerkesztette: Sass Ervin ,Felelős kiadó: Gonda Géza ,Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete .Nyomdai előkészítés: Bacsa András , Nyomtatás, kötés: INICIÁLÉ Bt. , Felelős vezető: Prozlikné Bor Gabriella , ISSN 1587-883 X , Orosháza, 2001.
2. A Jelen, Orosházi Almanach 2002, 154 p. Szerkesztette: Sass Ervin , Felelős kiadó: Gonda Géza , A kéziratot gondozta: Bertáné Halász Edit , A borítón Alexin Andor Bille-ház című linója , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Nyomdai előkészítés: Bacsa András , Nyomtatás, kötés: INICIÁLÉ Bt. , Felelős vezető: Prozlikné Bor Gabriella , ISSN 1587-883 X , Orosháza, 2002.
3. A Jelen, Orosházi Almanach 2003, 154 p. Szerkesztette: Sass Ervin , Felelős kiadó: Gonda Géza , A kéziratot gondozta: Bertáné Halász Edit , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete ,Nyomdai előkészítés: Bacsa András , Nyomtatás és kötés: INICIÁLÉ Bt. Orosháza , Felelős vezető: Prozlikné Bor Gabriella , ISSN 1587-883 X , A borítón Török István grafikája: Orosháza, Nagyatádi telep , Orosháza, 2003.
4. A Jelen, Orosházi Almanach 2004, 180 p. , Szerkesztette: Sass Ervin , Felelős kiadó: Gonda Géza , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Nyomdai előkészítés: Bacsa András , Nyomtatás és kötés: INICIÁLÉ Bt. Orosháza , Felelős vezető: Prozlikné Bor Gabriella , ISSN 1587-883 X , A borítón Kett Groza Ioan aradi festőművész grafikája , Orosháza, 2004.
5. A Jelen, Orosházi Almanach 2005, 176 p. Szerkesztette: Sass Ervin , Felelős kiadó: Gonda Géza , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Nyomdai előkészítés: Bacsa András , Készült: a Garmond 2000 Kft. Szeged gondozásában ,Nyomdavezető: Kinyik Erika , ISSN 1587-883 X , A borítón Őze István grafikája: Orosháza, új posta Orosháza, 2005.
6. A Jelen, Orosházi Almanach 2006, 136 p. Szerkesztette: Sass Ervin , Felelős kiadó: Gonda Géza , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, Orosháza , Készült: a Garmond 2000 Kft. Szeged gondozásában , Nyomdavezető: Kinyik Erika ISSN 1587-883 X , A borítón az orosházi postabélyegző 1847-ből , Orosháza, 2007.
7. A Jelen, Orosházi Almanach 2007-2008, 132 p. Szerkesztette: Sass Ervin , Felelős kiadó: Gonda Géza , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Készült: a Garmond 2000 Kft gondozásában , Nyomdavezető: Módra Zsolt , ISSN 1587-883 X , A borítón az orosházi Kossuth-tér száz évvel ezelőtt. (Korabeli postai levelező-lap Koszorús Oszkár gyűjteményéből) , Orosháza, 2009.
8. A Jelen, Orosházi Almanach 2009, 152 p. Szerkesztette: Sass Ervin , Technikai szerkesztő: Kőszegi Barta Kálmán
Felelős kiadó: Gonda Géza . Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Készült: a Garmond 2000 Kft. Gondozásában
Nyomdavezető: Módra Zsolt , A borítón „Dudás az ev. Toronyban”. , (Korabeli postai levelező-lap Koszorús Oszkár gyűjteményéből) , ISSN 1587-883 X , Orosháza, 2010.
9. Verrasztó Gábor: A Nagymágocsi Kastély, 117 p. Megjelent az „Orosházi Könyvek” sorozatban, első kötet ,Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Felelős kiadó: Gonda Géza , Készült: a Garmond 2000 Kft. Gondozásában , ISBN 963 87048 4 5 , Orosháza. 2006.
10. Verrasztó Gábor: Rezes-Molnár Lajos – Egy orosházi festőcsalád története, 202 p. Megjelent az „Orosházi Könyvek” sorozatban, második kötet , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Felelős kiadó: Gonda Géza , Készült: a Garmond 2000 Kft. Gondozásában , ISBN 963-06-1108-2 , Orosháza, 2006
11. Lovay Zsuzsanna: Thék Endre (1842-1919) , Írta, a képeket és a dokumentumokat válogatta: Lovay Zsuzsanna
Fotók: Kolozs Ágnes , Színes felvételek: Tőke Béla , Borítón: Thék Endre, 1909 körül (Szántó Kovács János Múzeum, Orosháza, Itsz: 85.8) , Megjelent „az Orosházi Könyvek” sorozatban, harmadik kötet) , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Felelős kiadó: Gonda Géza , A könyv megjelentetését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. , ISBN 978-963-87048-5-6 , Nyomdai előkészítés: Atelier 21 Kft. , Nyomás: PharmaPress Kft. , Orosháza, 2007.
12. Tóth István fotóművész, 56 p. (Az album a művész 100. önálló kiállításának – Orosháza PMK - alkalmára jelent meg.)
Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Felelős kiadó: Gonda Géza egyesületi elnök , Nyomás és kötés: Petőfi Nyomda és Csomagolóanyag-ipari Rt. , Felelős vezető: Sebesvári László vezérigazgató , Orosháza, 1995.
13. Művészet Határtalanul (Arta Fara Hotare, Art Across Borders) Művészeti Album, 52 p. , Az album kiadása a Phare CBC program támogatásával valósult meg. . Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Felelős kiadó: Gonda Géza
Készült: a Pergamen Nyomdaipari Kft. Gondozásában , ISBN 963 216 324 9 , Orosháza, 2004.
14. Művészet Határtalanul (Arta Fara Hotare, Art Across Borders) Képzőművészeti Album, 60 p. Az album kiadása a 2003-as Phare CBC program támogatásával valósult meg. Szerkesztette: Dr. Olasz Sándor irodalomtörténész, Szegedi Tudományegyetem , Dr. Serban Dimitru egyetemi docens, Temesvári Tudományegyetem , Dr. Kocsis Rudolf egyetemi adjunktus, Temesvári Tudományegyetem , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Felelős kiadó: Gonda Géza
Készült: a Garmond 2000 Kft. Gondozásában , ISBN 963 87048 0 2 , Orosháza, 2006.
15. Művészet Határtalanul (Arta Fara Hotare, Art Across Borders), Fotóművészeti album, 60 p. ,, Az album kiadása a 2003-as Phare CBC program támogatásával valósult meg. Szerkesztette: Dr. Olasz Sándor irodalomtörténész, Szegedi Tudományegyetem Dr. Serban Dimitru egyetemi docens, Temesvári Tudományegyetem Dr. Kocsis Rudolf egyetemi adjunktus, Temesvári Tudományegyetem , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Felelős kiadó: Gonda Géza ,ISBN 963 87048 1 0 , Orosháza, 2006.
16. Művészet Határtalanul (Arta Fara Hotare, Art Across Borders), Szakmai kötet, 60 p. ,(A Phare CBC program keretében az orosházi és az aradi konferencia előadásai.) , A kötet kiadása a 2003-as Phare CBC program támogatásával valósult meg. , Szerkesztette: Dr. Olasz Sándor irodalomtörténész, Szegedi Tudományegyetem , Dr. Serban Dimitru egyetemi docens, Temesvári Egyetem , Dr. Kocsis Rudolf egyetemi adjunktus, Temesvári Egyetem , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Felelős kiadó: Gonda Géza , ISBN 963 87048 2 9 , Orosháza, 2006.
17. Művészet Határtalanul (Arta Fara Hotare, Art Across Borders), Fotóalbum, 112 p. , Az album kiadása az INTERREG IIIA (HURO0602/036) támogatásával valósult meg. , A kötetet gondozta: Veres Ildikó , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, Felelős kiadó: Gonda Géza , Készült: a Garmond 2000 Kft. Nyomdájában , ISBN 978-963-87048-9-4 , Orosháza, 2008.
18. Művészet Határtalanul (Arta Fara Hotare, Art Across Borders), , Szakmai kötet az előadásokról, 80 p. , A kötet kiadása az INTERREG IIIA (HURO0602/036) támogatásával valósult meg. , A kötetet gondozta: Veres Ildikó , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, Felelős kiadó: Gonda Géza , Készült: a Garmond 2000 Kft. Nyomdájában , ISBN 978-963-8748-8-7 , Orosháza, 2008.
19. Végh Károly: Rajki László szobrászművész retrospektív albuma (válogatás), 120 p. , Könyv- és borítóterv: Rajki László
Fotó: Rajki László és Fehér Béla , A kötetet gondozta: Csányiné Kádár Tünde , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Felelős kiadó: Gonda Géza , Készült: a Garmond 2000 Kft. Nyomdájában , Felelős vezető: Módra Zsolt , ISBN 978 963 87048 7 0 , Orosháza, 2008.
20. Sass Ervin: Merre Hé? (versek), 60 p. A borítón és a kötetben: Ioan Kett-Groza aradi festőművész grafikái. ,Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Felelős Kiadó: Gonda Géza , Nyomdai előkészítés: Bacsa András , Nyomtatás és kötés: Garmond 2000 Kft. Szeged , Felelős vezető: Kinyik Erika , ISBN 963 87048 3 7 , Orosháza, 2006.
21. Művészet Határtalanul (Hírlevél), 4 p. , 2005.november, 1. szám , Támogató: a 2003-as Phare CBC Magyar – Román Közös Kisprojekt Alap , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, Orosháza
22. Művészet Határtalanul (Hírlevél), 4 p. 2005. november, 2. szám , A fotókat Gyeviki János és Nagy István készítette (Nicolás Muller Fotóklub Orosháza) , Támogató: a 2003-as Phare CBC Magyar – Román Közös Kisprojekt Alap , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, Orosháza
23. Művészet Határtalanul (Hírlevél), 4 p. , 2005. december, 3 szám , Támogató: a 2003-as Phare CBC Magyar – Román Közös Kisprojekt Alap , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, Orosháza
24. Művészet Határtalanul (Hírlevél), 2006. , Támogató: a 2003-as Phare CBC Magyar – Román Közös Kisprojekt Alap
Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, Orosháza


Művészet Határtalanul (Hírlevél), 4 p.

2006. március, 5. szám

Támogató: a 2003-as Phare CBC Magyar - Román Közös Kisprojekt Alap

Projektvezető: Gonda Géza

Projekt koordinátor: Fülöp Zsolt

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, Orosháza

- 6 -


Schéner Mihály Kossuth-díjas képzőművész (katalógus magyar és angol nyelven), 20 p.

/A katalógus a 2004. október 19.-én az orosházi Városi Képtárban megrendezett, Schéner Mihály alkotásait bemutató kiállítás alkalmából került kiadásra./

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Készült: a Pergamen Nyomdaipari Kft. Gondozásában

Fotó: Szűcs László

ISBN 963 217 094 6

Orosháza, 2004.


Kerti Tárlat, Orosháza, Könd utca 32. (Katalógus magyar és angol nyelven), 20 p.

Szerkesztette: Szőke Barbara

Fordítás: Zoltán Erika

Design: Fabó

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza egyesületi elnök

Támogató: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

Orosháza, 2004.


Kass Eszter (leporelló), 4 p.

/A kiadvány 2005. szeptember 16.-án, az orosházi Városi Képtárban rendezett kiállítás alkalmából került kiadásra./

Címlapon: Áramlat (olaj, vászon) 1999

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Készült: a Garmond Kft. Gondozásában

Orosháza, 2005.


Kass János Kossuth-díja grafikusművész (katalógus), 8 p.

/A kiadvány 2005. szeptember 16.-án, az orosházi Városi Képtárban rendezett kiállítás alkalmából került kiadásra./

Címlapon: Cantata Profana, 1970, rézkarc

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Készült: a Garmond 2000 Kft. Gondozásában

Orosháza, 2005.


IDÉZET, (leporelló)

/Pataki Ferenc festőművész IDÉZET című kiállítása, Orosháza Városi Képtár 2005. október 14-27./

Címlap: Fiókát fölnevelni, 2000 akril 42x32

Portréfotó: A művész Szent Györgyös portréja, 2004

Fotó: Bézi László

Portréfotó: Bús Csaba

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Orosháza, 2005.




Horváth Márton üvegművész (katalógus), 8 p.

/A kiadvány 2005. október 28.-án, az orosházi Városi Képtárban rendezett kiállítás alkalmából került kiadásra./

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Készült: a Garmond 2000 Kft. Gondozásában

Orosháza, 2005.


Polgár Rózsa Kossuth-díjas gobelin művész (katalógus), 8 p.

/A kiadvány 2006. március 8.-án, az orosházi Városi Képtárban rendezett kiállítás alkalmából került kiadásra./

Címlapon: Szabadság, részlet (gobelin, gyapjú, pamut, selyem)

Kiadja: a kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Készült: a Garmond 2000 Kft. Gondozásában

Támogató: Nemzeti Kulturális Alapprogram

Orosháza, 2006.


Száznyolcvan év tévúton, Fotó- és filmtörténeti kiállítás, (leporelló magyar és angol nyelven)

/A kiadvány a 2006. március 17.-én az orosházi Városi Képtárban rendezett kiállítás – dr. Kürthy Csaba gyűjteményéből - alkalmából került kiadásra./

Címlap: Lloyd (1908), 9x12 cm (álló)

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Készült: a Garmond 2000 Kft. Gondozásában

Orosháza, 2006.


Brighton & Hove Camera Club (leporelló magyar és angol nyelven)

/A kiadvány a 2006. április 21.-én az orosházi Városi Képtárban rendezett kiállítás alkalmából jelent meg./

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Nyomás: Garmond 2000 Kft.

Orosháza, 2006.


Fülöp Ilona (leporelló)

/A kiadvány a 2006. szeptember 15. és október 2. között, az orosházi Városi Képtárban rendezett kiállítás alkalmából jelent meg./

Előszó: Kass János Kossuth-díjas grafikusművész

Címlapon: Fülöp Ilona - Remény

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Támogató: Nemzeti Kulturális Alapprogram

Nyomás: Garmond 2000 Kft.

Orosháza, 2006.






Vida Zsuzsa (katalógus), 20 p.

/A kiadvány a 2006. december 15. és 2007. január 10. között, az orosházi Városi Képtárban rendezett kiállítás alkalmából jelent meg./

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Támogató: Nemzeti Kulturális Alapprogram

Orosháza, 2006.


Fajó János, Ellipszisek, (leporelló)

/Városi Képtár, Orosháza, 2007.05.05 – 2007.06.07./

Címlap: Ellipszisek, 2005, Szerigráfia, 22/22, 70x50 cm

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Készült: a Folpress Nyomdában, Budapesten, 500 példányban

Támogató: Nemzeti Kulturális Alapprogram


Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület, fise, (katalógus), 16 p.

/A kiadvány a 2008. június 24. – augusztus 8. között Orosházán a Művészetek Házában rendezett kiállítás alkalmából jelent meg./

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Támogató: Nemzeti Kulturális Alapprogram

Orosháza, 2008.


Eszköz – Rendszer – Váltás, Gyuró István grafikusművész, (leporelló)

Fotó: Molnár Attila

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Támogató: Nemzeti Kulturális Alapprogram

Készült: Garmond 2000 Kft.

Orosháza, év nélkül


Képtár Füzetke Gyerekeknek, (leporelló)

Készítette: Tóth Nóri

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Támogató: Mobilitás Dél-Alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Orosháza, év nélkül

VI. Helios Alapítvány:
Magánkönyvkiadás:
Az evangélikus egyház könyvkiadása:

VII. A PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS A PETŐFI KULTURÁLIS KHT KIADVÁNYAI
1980. AUGUSZTUS 01.–1990. JUNIUS 30.&2006. FEBRUÁR 01.–2007. AUGUSZTUS 31. KÖZÖTT




JUHÁSZ BALÁZS GYŰJTŐKLUB ÉVKÖNYV


Az Orosházi Juhász Balázs Gyűjtőklub Évkönyve 1982-83, 118 p.

Szerkesztette: Koszorús Oszkár

Lektorálta: Fülöp Béla és dr. Krupa András

A borítót tervezte: Szlotta András

Kiadja: a Petőfi Művelődési Központ

Felelős kiadó: Gonda Géza

Készült: az ÜM. 07. Orosházi Üveggyár Házinyomdában, 214/85

A nyomdai munkát végezte: a Gutenberg Szocialista Brigád

Orosháza, 1985.


Az Orosházi Juhász Balázs Gyűjtőklub Évkönyve 5. 1984-1985, 152 p.

Szerkesztette: Koszorús Oszkár

Lektorálta: Bánlaky Pál

A borítót tervezte: Szlotta András

Kiadja: a Petőfi Művelődési Központ

Felelős kiadó: Gonda Géza

Engedélyszám: 0230-6271

Készült: az ÜM.Orosházi Üveggyár Házinyomdájában 1988/177

Orosháza, 1987.



KÖNYVEK


Lengyel András: Egy nagy magyar fotográfus: Müller Miklós

Sorozat szerkesztő: Gonda Géza

A fotókat válogatta: Gonda Géza és Lengyel András

Lektorálta: Albertini Béla és Vincze István

A kötet az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ és a Petőfi Művelődési Központ közös gondozásában jelent meg.

Felelős kiadó: dr. Tóth Sándor, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ elnöke

ISBN 963-01-9201-9

Készült: a Békés megyei Könyvtár nyomdájában

Szedés: Csapó és társai Informatikai Kft., Szeged

Engedélyszám: 57514

Orosháza, 1989


Verasztó Antal: Megkezdett Beszéd (versek), 50 p.

Sorozatszerkesztő: Gonda Géza és Koszorús Oszkár

A kötetet szerkesztette: Sass Ervin

Lektorálta: Dér Endre és Sass Ervin

A kötetben fekete-fehér fotókon Verasztóné Ádász Katalin fafaragásai.

Borítóterv: Fülöp Ilona

Fotó: F. Varga Mária

Engedélyszám: 43993

ISBN 963-01-7059-0

Kiadja: az Orosházi Művészetbarát Közművelődési Egyesület és a Petőfi Művelődési Központ

Felelős kiadó: Gonda Géza

Készült: a Békés Megyei Könyvtár Nyomdájában a szerző által aláírt 200 példányban.

Orosháza, 1986.


Csizmadia Imre: Holnapok és tegnapok (versek), 32 p.

Sorozatszerkesztő: Gonda Géza és Koszorús Oszkár

A kötetet szerkesztette: Ördögh Szilveszter

Lektorálta: Korin Géza és Ördögh Szilveszter

Borítóterv: Fülöp Ilona

Illusztráció: Csizmadia Margit

Fotó: Fehér Béla

Engedélyszám: 45 180

ISBN 963-03-2393-1

Kiadja: az Orosházi Művészetbarát Közművelődési Egyesület és a Petőfi Művelődési Központ

Felelős kiadó: Gonda Géza

Készült: a Békés Megyei Könyvtár Nyomdájában 200 számozott példányban

Orosháza, 1986.


E. Kovács Kálmán:………………………………………….

……………………………………………………………..


Verasztó Antal: Őszi füstjelek (versek), 92 p.

Illusztráció: Fülöp Ilona

A borítón Szénási Mihály grafikája.

ISBN 963 04 0138 x

Kiadja: a Petőfi Művelődési Központ

Felelős kiadó: Gonda Géza

Készült. A Békés megyei Könyvtár nyomdájában 500 (25 számozott) példányban.

Orosháza, 1990.


1956 EMLÉKEZETÜNKBEN (tanulmányok), 74 p.

Szerkesztette, szakmailag ellenőrizte: Erostyák Zoltán András

Szerkesztésben közreműködött: Füvesi Sándor, Kasuba István

Nyomdai munkák: Paulik és Társa Bt.

Felelős vezető: Paulik Béla

Kiadja: a Petőfi Kulturális kht. és a Szántó Kovács János Területi Múzeum

Felelős kiadó: Gonda Géza

ISBN 978-963-06-1803-8

Orosháza, 2006.


Kasuba István: A Hadak útján „Felettünk lángol az ég”, 160 p.

Interjúkat készítette: Kasuba István

Képeket digitalizálta: Szente Károly

Gyűjtésben részt vett: Nádasdy Zsuzsa, Keligerné Nyerges Erika és Dohányos András

Katonai szakértő: Juhász Pál nyugalmazott alezredes

Lektor: Baráth Lajos

Fordítás: Stenczer Péter

Kiadja: Petőfi Kulturális Közhasznú Társaság

Felelős kiadó: Gonda Géza ügyvezető

Készült a Grundtvig 2 program keretében 300 példányban magyar és angol nyelven.

Tipográfia: Hunyadvári András

Nyomás és kötés: LINOTYPE Bt. Gyula

ISBN 978-963-06-2482-4

Orosháza, 2007.

EGYEBEK


Nézőpont /1. szám/ (Gondolatok, vélemények, pillanatképek az orosházi Petőfi Sándor Művelődési Központ életéből), 8 p.

Felelős szerkesztő: Bertáné Halász Edit

Kiadja: az orosházi Petőfi Művelődési Központ

Felelős kiadó: Gonda Géza igazgató

Engedélyszám: 44/1986

Készült: a Petőfi Nyomda szarvasi üzemében (87.0352)

Orosháza, 1987.


Nézőpont /2. szám/ (Az orosházi Petőfi Sándor Művelődési Központ műsorfüzete és tájékoztatója), 12 p.

Felelős szerkesztő: Bertáné Halász Edit

Kiadja: az orosházi Petőfi Sándor Művelődési Központ

Felelős kiadó: Gonda Géza igazgató

Intézményi engedélyszám: 182-1/1987

Készült: a Petőfi Nyomda szervasi üzemében (87.1160)

Orosháza, 1987.


Nézőpont /3. szám/ (Kulturális folyóirat), 12 p.

Felelős szerkesztő: Bertáné Halász Edit

A borítót tervezte: Fülöp Ilona

Kiadja: az orosházi Petőfi Sándor Művelődési Központ

Felelős kiadó: Gonda Géza igazgató

Intézményi engedélyszám: 182-1/1987

Készült: a Petőfi Nyomda szarvasi üzemében (90.3992)

Felelős vezető: Hornok Péter

Orosháza, 1990.

Dán Judit

(Orosháza, 1976. júl. 15.): költő.
M.: Fűzfából tűz, versek, Orosháza, Helios Kiadó 1994

Dr. Kiss A Sándor

Dr. Kandidátus, PhD., Professzor Kiss. A. Sándor
Orosházán született 1925. szeptember 9-én. Meghalt 2009. május... Szegeden. Iskoláit Orosházán az evangélikus elemi iskolában kezdte (I-IV. osztály) ,majd a polgári iskola négy osztályát is elvégezve a Mezőgazdasági Középiskolában érettségizett, s mellette a szegedi Klauzál G. Gimnáziumban reálgimnáziumi érettségit is tett. A szegedi JATE elvégzése után okleveles vegyész és analitikai kémikus lett.
Édesapja kőműves mester és tanonciskolai szaktanár volt és evangélikus presbiter.
Több orosházi épületet és családi házat ő tervezett, és épített fel. Külön érdekesség, hogy ő tette fel 1922-ben a katolikus templom tornyára a keresztet.
Kiss A. Sándor első felesége Tarr Erzsébet (1927-1973), leányuk Beáta (1956) vegyészmérnök Veszprémben.
Második felesége: dr. Tóth Erzsébet (1932-2004) orvos volt.
Életének fontosabb állomásai: 1944-45-ben az Aradi út menti Fehér Iskolában volt tanító.
1946-51 Szeged Tudományegyetem egyetemi hallgató
1951-54. tanársegéd a veszprémi Vegyipari Egyetemen.
1955-64. kutatólaboratóriumi vezető a Borsodi Vegyi Kombinátban.
1962-74. a Putnoki Főiskola agrokémia professzora (félállásban)
1967-87. Az Agrokémiai Kutatóállomás vezetője a BVK telepén, Kazincbarcikán
1987-ben nyugdíjba vonult.
1992-97 között vendégprofesszor a JATE Biokémiai Tanszékén Szegeden.
Könyvei:
1. Agrokémia I.II. főiskolai jegyzet. Putnok.1963.
2. Nitrogénipari elemzések. Műszaki Kiadó. Budapest. 1964.

Osztályfőnök úr tisztelettel jelentem...2002. Orosháza
Érettségi után.... 2003. Orosháza.
Orosháza és a nemes sághi Kiss család története. 2004.
Mi, orosháziak I. 2005. Orosháza
Mi, orosháziak II. 2006. Orosháza
Mi, orosháziak III. 2007.
Mi, orosháziak IV. 2008.
Mi, orosháziak V. 2010. Orosháza ( a könyvet már Koszorús Oszkár fejezte be és rendezte sajtó alá.)


Összeállította és közreadta Kiss A sándor írásos adatlapjának felhasználásával, amit 2008- február 16-án állított össze Szegeden.

Bakó József:
1896.08.24. született Nemescsóban. Tanított Somogy és Békés megyében, 1931-től Orosházától északra található Monoron kapott tanítói álláűdst, ahol egy évtizedig okított, s különösen jó kapcsolatot alakított ki az itt élő emberekkel, különösen erőskötésű barátság alakult ki közte és Erdős Tóth Sándor tanyásgazda között. 1945 után a Közoktatásügyi Minisztérium Szabadművelődési ügyosztályán, később a Köznevelés szerkesztőségében dolgozott. Vezette a Nemzeti Parasztpárt pedagóguscsoportját, később a MTA könyvtárosa lett. 1953-tól nyugdíjazásáig az Országgyűlési Könyvtár tájékoztatási osztályát vezette. Haláláig (1962) 11 műve került kiadásra, ebből 7 verseskötet, 3 regény és 1 dráma. Emlékét szülőfalujában márványtábla, fából készült portré őrzi, tiszteletére utcát neveztek el.
Bakó József (1896–1962) a lassú felemelkedés útját járta meg: zsellércsalád fiából lett cipész, kórházi szolga, majd falusi tanító. Felemelkedése folytonos önművelést követelt: autodidakta szenvedéllyel képezte magát, nyaranta pedig bebarangolta fél Európát Milánótól Konstantinápolyig. Forradalmi indulatait még 1919 lobbantotta fel, a Tanácsköztársaság bukása után hét hónapi börtönt kapott. Első versei (Árva kalászok, 1927; Földem! 1930; Kié ez a lélek? 1933) a zsellérek és kisparasztok személyes tapasztalatokból ismert életéről adtak nyersen realisztikus ábrázolást, olykor azonban az idill is jelentkezett költészetében. Sokszor idézett verse: a Balhát űz anyám a falusi élet apró képét tágította a paraszti sors megdöbbentő szimbólumává. Hivatását a nép kívánságainak megszólaltatásában látta: "Ugy álljak ki a magyar gyepre Mint népemért égő gyötrelem" (Jussom) – s ez a feladatvállalás gyújtotta fel lázadását (Köszöntés, Tökszár). Következetesen haladó magatartása miatt került a népi irodalom balszárnyára, de kapcsolata volt a munkásmozgalommal is. Későbbi kötetei (Sír a puszta, 1937; Mélybe – mégis fölfelé, 1940) hangot adtak a fővárosba került vidéki költő otthontalanságának, s forradalmi indulatait is felerősítve fejezték ki. Állásából is elbocsájtották háborúellenes és földosztást követelő magatartása miatt. A felszabadulás után kulturális munkát végzett, versei (Két pillér közt, 1958; Télkergető, 1962) a parasztság megváltozott életéről tudósítottak. Regényei (Kapaszkodók, 1943; Hínár, 1945) és drámája (Ezer hold, 1947) önéletrajzi elemek felhasználásával ábrázolták a falu életét, a parasztság földosztásra irányuló törekvéseit.
Az orosházi múzeum 1982-ben - halála 20. évfordulóján - erdős Tóth Sándor és Beck Zoltán közreműködésével, dr. Hévvizi Sándor igazgató támogatásával kiállítást rendezett a tiszteletére. (Ők tettek legtöbbet a neves költő-tanító Orosházához tartozásának a tudatosításáért és méltó emlékének fennmaradásáért). A monoriak meg azzal fejezték ki iránta érzett hálájukat és szeretetüket, hogy utcát neveztek el róla: a népi gyökereit soha meg nem tagadó iskolamesterről, aki
bátran vallhatta volna Sütő Andrással: „Nem fölfele, lefele török Uram; vissza azok közé, akik könnyeikkel egész rózsakertet nevelhetnének (Elek László)
Irod:Elek László: Bakó József és az orosházi tanyavilág.
http://epa.oszk.hu/01500/01577/00019/pdf/bmmk_1995_285-317.pdf
Tanulmányok a 250 éves Orosháza és vidéke történelmébőlk. 1995. OrosházA

Rózsa Zoltán: régész, múzeum igazgató

Született Orosházán 1971. november 9-én, édesapja Rózsa Imre, édesanyja Géczi Katalin. Nős ( 1997), felesége Feldmann Natália , fazekas. Három gyermekük van: Boglárka 1997., Judit 1999., Anna 2006.
Tanulmányait az ELTE BTK-án végezte 1997, valamint SZTE TTK 2008.
1997-től az orosházi Szántó Kovács János Területi Múzeumban dolgozik , régész; 2001-től régész és múzeumigazgató. Kutatási területe népvándorláskori régészet.
Soros Alapítvány ösztöndíjával 1996-ban Kolozsváron kutatott.
Tagja: a Barbikum Régészeti Társaságnak, Magyar Régészszövetségnek, Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulatnak.
A múzeum által kiadott Viharsarki hagyományok sorozatból szerkesztette:
1. Phrala Sam
2. " Bűnösök vagyunk talán?"
3. Messze van Amerika...
4. A szitaszövés
5. Az országos hírű orosházi hetipiac
6. Orosháza a történeti források tükrében I.
7. Elszántogatva fődet és papírost
8. A kocsifényezés

További két másik kötetben társszerzőként szerepelt. Ezen kettő az:
1. Elek László
2. Söprűnyélen lovagolók és titokzatos társaik...
című kötetek.

Keller József gimnáziumi igazgató Szerkesztés alatt!
Született Orosházán 1926.október 30 - meghalt 2010. szeptember 10-én hajnalban hosszas betegség után. Édesapja tanító volt sokáig Orosháza mellett az Eötvös-kanyari tanyasi iskolában. Az öregek utódai sokáig emlegették, hogy "öregapám ide járt a Keller- iskolába". Itt kezdte a tanulást ő is, apja keze alatt - mesélte egyszer.
Iskoláit Orosházán, majd a gimnáziumot Budapesten a Fáy András Gimnáziumban végezte. Budapesten kezdte el egyetemi tanulmányait, amit Szegeden fejezett be földrajz- történelem szakon. Friss diplomásként 1950-ban került az orosházi Táncsics Mihály Állami Általános Gimnáziumba, mint nevelőtanár, a kollégiumban - a Táncsics nevet ekkor, az államosítást követően vette fel az iskola - , majd egy év után már tanított óraadóként, s 1954-től katedrát is kapott. Az iskola akkori igazgatói Csizmadia György majd Juhász Antal voltak. 1957-től a forradalom leverését követően Juhász Antalt, felmentették igazgatói beosztásából, s Keller Józsefet nevezték ki a Táncsics Mihály Általános Gimnázium igazgatójának. Az iskola élén 1986, augusztus 1-ig állt, amikor nyugdíjba vonult. Óraadó tanárként még 1994-ig tanított történelmet és földrajzot.
Keller József igazgatósága alatt a "Táncsics" a korábbi még az evangélikus gimnáziumból hozott hagyományokból is táplálkozva országos hírű középiskolává nőtte ki magát.
Tanítványai ma is mesélnek a kiváló tanárról, mert sokuknak a szívébe a tanár lopta be magát. Igazgatóként nem annyira szerették a túlzott szigorúsága miatt. Bár ez a fegyelem - visszagondolva az akkori időkre - védelmet is adott az iskola diákjainak, talán tanárainak is, de néha túlzó volt. Sok megbántódás lett azért ebből... ám ilyen volt az a világ, amit ma már fel sem tud fogni egy fiatalabb nemzedék. Hibái ellenére is, kiemelkedő volt, mint tanár, logikus gondolkodásra, tényszerű szövegfelépítésre, s ahol kellett érzelmi megnyilvánulásra intette, tanította diákjait, akik az egyetemi felvételiken mindig kimagaslóan állták meg a helyüket.
Szerencsés párosulása a dolgoknak, hogy egy igen tehetséges és nagytudású tanári kart gyűjtött maga köré, akiket felsorolni érdemes lenne, ám ha kimaradna valaki nagy méltánytalanság érne bennünket. Ők leginkább tudós-tanárok voltak, bár friss diplomások, de tele lendülettel és ambicióval. Nem véletlen, hogy egy évtizedre rá, sokan a magasabb színtű oktatási intézményekhez mentek el Szegedre, mikor indult a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola. Hála Istennek, jónéhányan itt maradtak, s a hetvenes évek első felében újabb tehetséges tanári gárdát gyűjtött maga köré Keller József, akikkel sikeresen vették az újabb akadályokat, s az iskola az eredményei alapján az ország legjobbjai között maradt a versenyben.

Aktív közélerti tevékenységet folytatott, szerepet kapott a városvezető testületekben, a Hazafias Népfrontban is vezető szerepetz töltött be. A Darvas Társaság létrehozását a Hazafias Népfront ösztönzésére ő kezudeményezte a '80-as évek közepén. Egy kis időre a megalakuláskor elnöke is volt a társaságnak.
Tagja és vezetője volt a 70-es években a Békés megyei igazgatók szakmai kollégiumának, de országos feladatok elvégzésére is felkérték az oktatási minisztérium részéről, különösen sokat tett a fakultációs tantárgyak tanításának bevezetése ügyében, amely egy kiemelt tehetség-gondozási oktatási forma volt. A tehetséges diákok támogatását mindig szívügyének tekintette - így vezették be az iskolában a munkaközösségek a többkönyvű oktatás módszerét, a Táncsics szemináriumokat, amely lehetőséget adott a tanárnak, hogy 1-2 diákkal akár egyetemi szinten foglalkozzon a tanár. Ennek mind megvolt a haszna: egyrészt szorgalmazta a tanári állandó önképzést, másrészt tudományos munkára teremtett lehetőséget, aminek a diák látta a hasznát. Valójában a legkorszerűbb oktatási módokat szorgalmazta az iskolában, s ezáltal lett híres a Táncsics. Ez a rendszer nem tűrt lazaságot, mint ahogy ő sem tűrte el.
Megszervezte az országos elismerést is kivívott a Táncsics nevét viselő középiskolák kétévenkénti találkozóját (tantárgyi és sportvetélkedőkkel). Ez volt a Táncsics Biennálé, amely utolsó nagy és sikeres találkozója 1994-ben volt, amikor Orosháza város alapításának 250. évfordulóját ünnepelték. Ő itt már díszvendég volt, s ekkor kapta meg elismerésként a "Táncsics Biennálé Aranygyűrű"-t, amit ezen egyszeri alkalommal adtak ki a biennálét szervező iskolák.

Szorgalmazója és aktív szervezője volt a Táncsics Diákok Öregbaráti Körének egész igazgatósága alatt.

Darvas József temetésén Orosháza város nevében ő mondott búcsúztatót a Kerepesi temetőben lévő sírnál.
Nyugdíjazását követően Fülöp Béla vette át az igazgatóságot a Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskolában, aki ezt megelőzően 10 évig igazgató-helyettes volt Keller József mellett.

Úgy mondják végakarata az volt, hogy hamvasszák el és hamvait szórják szét. Megjelölt nyughelye így nincs.
Kitüntetései:
* Apáczai Csere János-díj 1972.
Könyvek:
1. Orosháza története és néprajza I-II. Szerk. Nagy Gyula. 1965. Tanulmány
2. A szocializmus útján (tanulmány) 197...
3. Az orosházi gimnázium története 1933-1986 (Társszerző Fülöp Béla).

(Közre adta: Fülöp Béla, Közreadás: 2010. szeptember 8.-125)

Nagy Gyula

Nagy Gyula múzeumigazgató, etnográfus. (Orosháza 1911 - Orosháza 1994.
Orosházán járt az állami elemi iskolába és a polgári iskolába, A polgári iskolában sok jeles tanárai között Juhász Balázs, az iskolamúzeum elindítója is tanította. Tanulmányait a kiskunfélegyházi állami tanítóképzőben folytatta, ahol ingyenes (hadiárva volt - édesapja elesett az I. világháborúban; a szegénységi és kitűnő iskolai bizonyítvány alapján) internátusi elhelyezést kapott. A tanítóképzőben társai voltak Csizmadia Lajos és Dumitrás (Darvas) József orosházi diákok. A tanítóképzőt 1932-ben fejezte be, állást azonban nem kapott (ekkor volt az első nagy gazdasági világválság). Alkalmi munkákat vállalt, helyettesítő és óraadói tanítói munkákat végzett igen csekély fizetésért. 1936 őszén kinevezték a Gyula úti állami osztatlan népiskolába tanítónak (ez volt Orosháza legtávolabb fekvő tanyai iskolája). Valójában etnográfusi életpályája innen indult el, hiszen már itt kezdett gyűjteni népművészeti, néprajzi tárgyakat, s így itt született meg első iskolai gyűjteménye. Itt öt évet tanított.
Munkája elismeréseként áthelyezték 1941-ben Orosházán az ún. Pesti úti iskolába. A tanítás mellett ekkor már csupán mépünk tárgyi néprajzi emlékeit gyűjtötte, hanem népünk szellemi hagyatékát, kincseit is. Ebben segítettek tanítványai is. 1943-ban az Ugocsa megyei Nagyszőllősön a Táj és Népkutató Intézet gyűjtőivel tanfolyamon vett részt, ahol tudása elmélyült.
Munkáját a háború szakítja meg, a háború befejezése előtt érkezik haza a hadifogságból Orosházára.
A háború után megélénkülő közéletben , sok más bizottság mellett már 1944 decemberében Múzeumi Bizottság is alakult, melynek vezetője Csizmadia György gimnáziumi igazgató volt. Munkáját Nagy Gyula tanító, Sitkei József tanár - utóbbi mint a Juhász Balázs - hagyaték őre és gondozója - segítették. Múzeum ügyben kedvező fordulat 1945 januárjában következett be, amikor Schwarcz János kereskedő, érdemes múzeumbarát és műgyűjtő, a várossal kötött szerződésében felajánlotta házát a létesítendő múzeum céljaira.
Nagy Gyula és Sitkei József irányításával a Juhász Balázs-hagyaték így végleges helyére költözött, és 1946 tavaszán megnyílhatott a nagyközönség előtt. Ezt követően a múzeum beilleszkedett az országos hálózatba, és 1950-ig mint városi múzeum működött.
Ebben az időszakban az új intézménynek nem volt kinevezett múzeológusa. A múzeumi előkészítő bizottság 1947 februári felhatalmazása alapján Nagy Gyula és Sitkei József gondozták és gyarapították a gyűjteményt. Nagy Gyula, mint tanári beosztásban működő tanító, másodállásban vezette a múzeumot. A múzeum államosítása után 1950-től, Nagy Gyula főhivatású muzeológus lett. A keze alatt a Szántó Kovács Jánosról elnevezett múzeum az elkövetkező évtizedek alatt elismert intézménnyé vált, amelyben gazdag néprajzi, helytörténeti anyag gyűlt össze, s a kitűnő kiállításokon ebből sokat be is mutattak.
A jól felkészült tanítóból fantasztikus szorgalma és akaratereje révén, s a hagyományos népi gazdálkodás kutatásával a saját maga, de intézete számára is országos hírnevet szerzett. Élete fő művének tartott, a Vásárhelyi-puszta néprajzát bemutató három könyve: A hagyományos földművelés a Vásárhelyi-pusztán ( 1963)., Paraszti állattartás a Vásárhelyi-pusztán (1968)., Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán (1975), forrásul szolgál mind a néprajzosoknak, mind az egyéb szakterületek művelőinek.
Tevékenységét figyelemmel kísérte a nemzetközi szakirodalom is. A Zeischrift für Ethnologie két tanulmányát is megjelentette. Munkásságába szervesen beletartozik az "Orosháza története és néprajza" (1965) c. nagy monográfia, valamint a múzeum évkönyveinek szerkesztése is.

Miután nyugdíjba vonult (1978 januárja) megírta Négy évtized Orosháza múzeumában. 1986. Életem első fele (1987).

Több miniszteri kitüntetésben részesült, megkapta a Móra Ferenc Emlékérmet, 1992-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjét, Orosháza Díszpolgára 1994. április 24.

1994. karácsonyán halt meg. Orosházán az Alvégi Temetőben nyugszik.

(Verasztó Antal: Orosháza díszpolgárai 1889-2002. 61-64.,old.)

Dinnyés István

Dinnyés István nyugalmazott, címzetes zeneiskolai igazgató
1935. febr. 20-án született Kalocsán. Ott járt általános iskolába, majd tanítóképzőbe. Szegeden a Pedagógiai Főiskolán szerzett énektanári oklevelet.

Már tanárként kezdett oboát tanulni a szegedi konzervatoriumban.

Később felsőfokú karnagyképzésre járt Budapestre. 1955. decemberében az oktatási minisztérium engedélyezte állami zeneiskola beindítását Orosházán, ahol elkezdte tanári pályafutását.

1960-ban áthelyezését kérte a helyí 3.sz. iskola ének-zene tagozatára.

1972-ben visszahívták a zeneiskolába igazgatónak, ahol ebben a minősítésben dolgozott igazgatóként 1990-ig. A rendszerváltás után 1991- 95-ig -nyugdíjazásáig- osztályvezetőként dolgozott Orosháza város önkormányzat kulturális osztályán.
Tanári munkája mellett igyekezett részt vállalni a város zenei életének gazdagításában. Neves szólisták és együttesek sora szerepelt az Országos Filharmóniával közösen szervezett bérleti koncertjeiken. Gyermekkórusával a Kodály Zoltán Gyermekkórussal rangos zenei rendezvényeken szerepeltek belföldön, továbbá tizenegy európai országban. Alapító tagja a Magyar Kodály Társaságnak, aktívan részt vett a Liszt Ferenc Társaság munkájában. Tagja volt Magyar Kórusok Országos Tanácsa elnökségének.
Elismerései:

1. Békés megye Közművelódéséért- díj /1987. /
2. Szocialista Kultúráért /1988. /
3. Népművelésért-Díj /1993 /
4. Orosháza Kultúrájáért / 2002 /
5. Weiner Leó Zenepedagógiai Díj / 2004 /
6. Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt /2006 /
7. Orosháza Városért / 2007 /
8. Békés Megyéért-díj 2010. okt.22.
Könyvek:
1. Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéből. Orosháza. 1995 - zenei fejezet
2. 40 éves az Orosházi 3.sz. Iskola ének - zene tagozata. Orosháza. 1996.
3. 50 éves az orosházi zeneiskola. Orosháza. 2005.

HALADI JÓZSEF: /Mezőhegyes, 1934. június 22. - / Tanár, a filozófiai tudomány kandidátusa.
Középiskolai tanulmányait az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban végezte, ahol 1953-ban érettségizett. 1957-ben a JATE bölcsészkarán szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát, s a hódmezővásárhelyi városi tanácsnál kezdett dolgozni, mint művelődési felügyelő. 1959-től rövid ideig a helyi Mezőgazdasági Technikum tanára, majd 1961-ben az alakuló helyi felsőfokú mezőgazdasági tanintézet munkatársa lett, ahol lényegében nyugdíjazásáig, 1996-ig tevékenykedett. Itt előbb, 1961-től 1965-ig, diákotthonvezető az akkor még Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum nevű intézménynél, ugyanitt docensként már oktató 1965-től 1972-ig. Az Élelmiszeripari Főiskola Állattenyésztési Főiskolai Karán, 1972-1979 között főiskolai tanár. Ezt követően, egészen nyugdíjazásáig, a főiskolai kar társadalomtudományi tanszékének vezetőjeként működött, vett részt az oktatás, kutatás munkájában. /Az intézmény 1979-1986 között az Állatorvostudományi Egyetem Állattenyésztési Főiskolai Kara, 1986-tól a Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági Főiskolai Kara./ Közben, 1973-ban, a JATE-n egyetemi doktorrá avatták, majd 1977-ben – hároméves aspirantúra végén -, Moszkvában megszerezte a filozófiai tudomány kandidátusa címet.
Tagja az MTA Köztestületének, az MTA Szegedi Bizottsága Filozófiai és Történettudományi Szakbizottságának.
Kutatóként a magyar gazdaság 20. századi állapotával, a falu társadalmi, gazdasági struktúrájával, illetve Hódmezővásárhely mezőgazdaságának, s a város agrárszakoktatásának történetével foglalkozott. Tevékenységét 1977-ben, Moszkvában a Jobb Tudományos Munkáért diploma I. fokozatával, idehaza a Szocialista Kultúráért /1986/ kitüntetéssel ismerték el. Megkapta az árvízvédelemért Érem /1970/, az Ifjúságért Érdemérem /1972/, a Kiváló Munkáért, a Pro Fakultate /1996/, és a Pedagógus Szolgálati Emlékérem /1997/ kitüntetést is.
Orosz nyelvből felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik.
Fontosabb munkái:
Hódmezővásárhely mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek története 1948-1962.
(Egyetemi doktori értekezés, kézirat) Szeged, 1973.
Hódmezővásárhely. (Útikalauz, másokkal.) H., 1973.
A falu társadalmi struktúrájának változásai és a szociálpolitika. (Kandidátusi értekezés, kéziratban. Orosz nyelven.) Moszkva, 1977.
Fejezetek Hódmezővásárhely mezőgazdaságának legújabbkori történetéből.
Tanulmányok Csongrád megye történetéből IX. Szeged, 1985.
A hódmezővásárhelyi agrárszakoktatás száz éve. DATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar
Tudományos Közlemények különszám. H. 1996.
Címe: 6800. Hódmezővásárhely, Lehel u. 14. Tel.: 62/346-181
(Forrás: Tudóslexikon, Hódmezővásárhely)

Verasztó Antal: (költő, író, helytörténet-kutató)
Orosházán született, 1936. június 28-án, a szülői ház a Zombai utca 7... számu ház volt, már régen lebontották. Szakirányú végzettsége négy évtizedre a vas-és gépiparhoz kötött. Nem készült költői, írói pályára, de fogva tartotta a betűk világa, írni kezdett, 1978-tól napi, heti és havilapok, irodalmi folyóiratok, évkönyvek rendszeresen közölték írásait.
Eddig 16 önálló kötete jelent meg, más kötetekben pedig társszerzőként vagy szerkesztőként működött közre. Megjelenésük idején az Orosházi Napló és A Hónap helyi lapoknak belső munkatársa volt, (A Hónap internetes változatának továbbra is.) Az Orosházi Harangszóban pedig első évfolyamától, 1994-től jelennek meg írásai. Versei, írásai mintegy 25 antológiában olvashatók.
Kötetei:
Megkezdett beszéd (versek) 1986;
Őszi füstjelek (versek) 1990,
Időrák (esszék) 1991,
Krétarajzok (versek) 1993,
Visszaszámlált évek: (az orosházi temetők története) 1996,
Orosháza-Zomba kapcsolattörténete - Orosháziak Tolnában és Baranyában 1997,
50 éve meghúzott csavarok (a Vasműanyag története) 1998, 1999,
Az orosházi szárazmalmok, szélmalmok nyomában (1744-1891) 2000,
Elindult Orosházáról-Orosházára: (Veres József születésének 150. évfordulójára) 2001,
Orosháza díszpolgárai 2002,
Árnyak és fények a XVIII-XIX. századi Orosházáról 2003,
Cinkusi diákok voltunk 2003,
120 éves az orosházi ipartestület 1885-2005 [társszerzőként] 2005,
Móringkönyv 1788-1835 (Orosháza kéziratos emlékezete) 2006,
Adatok Thék Endre és a nemes Thék család történetéhez 2008,
Batyu a kilincsen (válogatott írások) 2008.
Százezer alkonyat (válogatott írások) 2009.
Pályázati díjak
A Bárka Irodalmi és művészeti folyóirat az 1848-as forradalom 150. évfordulója tiszteletére kiírt pályázatán: II. díj Békéscsaba, 1998
„Tanít a múlt” Millenniumi Egyháztörténeti országos pályázatán: III. díj Budapest, 2001
Elismerések:
Köröstáj Baráti Kör - Költői Díj (Békéscsaba, 1988),
Arany-toll Díj (Budapest, 1996)
Orosháza Kultúrájáért (Kulturális Kapcsolatok Egyesülete) Orosháza, 2000
Orosháza város szellemi értékeit gyarapító helytörténeti és írói munkásságáért. Orosháza, 2001
Thék Endre-díj 2009

Beck Zoltán tanár, etnográfus, író
Simontornyán született 1934-ben. Egyetemi tanulmányait a szegedi egyetemen végezte. 1957-től az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, 1963— 67 között a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum néprajzos-muzeológusa volt. A néprajzi és honismereti szakkör mozgalom ismert szakembere. Több rangos helytörténeti monográfia munkatársa, önálló néprajzi kötete is jelent meg. Néprajzi stúdiumokon kívül irodalomtörténeti és helytörténeti tevékenységet is folytat. 1973-tól ismét a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum népművelés-néprajz szakos muzeológusa.
.

Elek László:
1920-ban született Okányban. Apja vásárhelyi származású. A középiskolai tanulmányait a szeghalmi Péter András Gimnázium s egyetemi tanulmányait a debreceni tudományegyetemen végezte, mint magyar-angol szakos középiskolai tanár. 1942-től az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban tanított s 1950-től középiskolai szakfelügyelő is volt. 1960-tól a szarvasi óvónőképző intézet irodalom szakos tanára. Kutatási területei: a reformkor és a század végi irodalom, gyermekirodalom és műelemzés. Jelentősebb munkái: Justh Zsigmond (1964), Orosháza művelődéstörténete (1965), A könyv mestere, Kner Imre levelezése (1970), Gyermekversek elemzése (1972). Jelenleg Vajda Péterrel foglalkozik.

Domoki József: Orosháza, 1930. november 30 - Orosháza, 2006. május 14-én)
Képzettsége szerint mérlegképes könyvelő volt, dolgozott Székkutason az ÁFÉSZ-nál, Orosházán az Üveggyárban osztályvezetőként, majd a Sütőipari Vállalat főkönyvelője lett nyugdíjazásáig.Nagyszénáson az Október 6 TSZ belső ellenőre lett. Nyugdíjba vonulása után kezdett írni, az Orosházi Napló, A hónap, Orosházi Élet közölte, és az Alföld Rádió sugározta felolvasott jegyzeteit, karcolatait, tudósításait. Élete végén állandó orvosi kezeléssel élte napjait. Aztán a veséje felmondta a szolgálatot.
Szülei Domoki József postai altiszt, édesanyja Hegedűs Mária htb. Felesége, Gaál Magdolna ügyviteli dolgozó, nyugdíjas. Gyermekeik: Domoki Ágnes (1959.), Domoki9 Zoltán (1966).Egyetlen könyve jelent meg, amelyben Orosháza hajdani világának apró életképeit rajzolja meg. Kis apró fényképek ezek az írások, kisemberekről, jellegzetes figurákról és egyéb érdekességekről. Ma már hihetetlen értékek ezek a kis jegyzetek.

Felesége Magda ígyemlékezik vissza rá: "Jóska szórakozásból,mondhatnám hobbiból írt,egyetlen könyvét,vagy inkább füzetecskét is mások unszolására szedte össze.MInden érdekelte,a sport,a festészet,az irodalom,de semmit nem pénzért vagy éppen a dicsőségért csinált.Minden kis elismerésnek örült,többször nyert a kardoskúti vers és próza versenyeken.Kiváló nyelvérzékkel áldotta meg a sors,gimnáziumi tanulmányai alatt tanult latint és angolt, amit ő maga fejlesztett tovább.Jellemző,hogy amikor már nagy beteg volt,az orvosok által latinul leírt diagnózist is azonnal lefordította. "
Könyvei: Kisvárosi panoptikum, (tollrajzok) - Helios Kiadó, Orosháza 1999.

(Károlyi) Fülöp Béla

(Károlyi) Fülöp Béla: magyartanár, a Táncsics Mihály Gimnázium címzetes, nyugalmazott igazgatója, író-szerkesztő Erdélyországban született annak fővárosában Kolozsvárott, 1939-ben július 23-án.
Iskoláit Kolozsváron, Nagykárolyban, Nagykárolyban érettségizett. Az egyetemet Kolozsváron végezte, előbb a Bolyai Tudományegyetem Jogi karán folytatta tanulmányait, majd 1961 -1967- között a Babes Bolyai Tudományegyetem Filológiai Karán, ahol filológiai licenciátust és magyatanári oklevelet szerzett. Volt magyartanár Erdélyországban ( Mezőpetriben ) s aztán 1970-től itthon, az anyaországban, Orosházán. 1974-től az orosházi Táncsics Gimnázium magyartanára, 1976-tól igazgatóhelyettes, 1986-től 1996-ig igazgató, 1996-től az iskola címzetes igazgatója, Táncsics- díjas. Igazgatósága alatt hozta létre a gimnázium kebelein belül a nyolcosztályos gimnáziumot, s ezzel az egykori evangélikus gimnázium eredeti iskolastruktúráját állította vissza új alapokon, korszerű erdei iskola oktatási formával kiegészítve. Igazgatósága alatt kilenc alapítvány jött létre, melyek a diákok és tanárok ösztönzését szolgálták, munkájukat ismerték el. A nyolcosztályos gimnáziumi program sikeres megvalósításához Erdőbényén irányításával létrehozták a Diáktanyát, 1991-ben, s aztán kiépítették oly módon, hogy iskolai kirándulásokra alkalmas lett. 1990-ben létrehozták a gimnázium kebelén belül az evangélikus egyház közreműködésével az egyházi osztályokat. 1998-ban betegnyugdíjba, majd nyugdíjba vonult, de tanított még az újonnan indult evangélikus gimnáziuumban öt évet 2001-2006 között magyar nyelv- és irodalmat. 1975-től vezette az iskolán belül működő, de országos hírnevet szerző Táncsics klubot, s 1975-től folyamatosan vitte minden évben diákjait nyaranta: Erdélybe, Szlovákiába, majd kiteljesedtek ezek a világnéző oktatási formák az iskola által szervezett Európa-túrákra. Igazgatósága alatt folyamatosan az ország 18-20 legjobb gimnáziuma közt szerepelt az iskola, s szinte minden esztendőben elnyertek a diákok egy-egy Kazinczy-érmet az Édes Anyanyelvünk vagy a Szép Magyar Beszéd országos versenyen. Egyetemi felvételi eredmények kidemelkedőek voltak. A gimnázium - igazgatói működése alatt - aktív részese volt a város kulturális életének. Az iskola zsibongójában (előcsarnokában megyeszerte híresek voltak a Táncsics Iskolagaléria tárlatai, ahova országos hírű, rangos alkotók kerültek be).

Írásai: hely-és művelődéstörténeti vonatkozásúak, de az irodalom berkeibe is belopódzott időnként. Mintegy negyed századon át (1974-1998) az orosházi Táncsics gimnázium magyartanára, igazgatóhelyettese és igazgatója volt. Négy évet tanított az orosházi Evangélikus Gimnáziumban ( 2001-2006). Számos tanítványa jelentős országos helyezést szerzett. Különösen a retorika és szövegmondás (vers és próza) a szakterülete, de eredményes felkészítő a szövegszerkesztésben és írásban is.
Élete fontosabb városai: Kolozsvár, Nagykároly, Bukarest, Orosháza, de még van jónéhány.
Hiszen vándorolt, s volt újságíró is Bukarestben, Kolozsváron, Nagykárolyban, Orosházán.
Eddig 29 saját könyve jelent meg. Legutóbbiak: 1990 óta szerkeszti és megjelenteti A HÓNAP című időszaki kulturális folyóiratot (http://www.ahonap.hu/ )
Számos képzőművészeti kiállítást nyitott meg Orosházán, Budapesten az országban és Erdélyben (számszerint több mint 50 alkotót mutatott be). A Köröstáj Baráti Kör elnöke volt alakulásától a megszünéséig, Orosházán a Darvas Társaság alapítója és egy ideig titkára volt. Tagja a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak és MAFOSznak, korábban tagja volt a Magyar Amatőrfilm Szövetségnek.. Tagja a Békéscsaba Körös Irodalmi Társaságnak a megalakulástól kezdve. 1992-től a Helios Alapítvány elnöke és szervezi évente a Békés megyei határon túli testvértelepülések diákjainak a magyarságtáborokat. (Eddig 15 tábort rendeztek meg vezetésével.)
Számos antológiában (Nem öltünk díszmagyart, Jelen, Ritka madár, Átmentett igék stb.) szerepelt írásaival. Jelenleg Orosházán az Orosházi Életben, Orosházi Harangszóban, a sepsiszentgyörgyi Háromszékben jelennek meg írásai és meséi, de a Cimbora című gyermeklapban is publikált. Itthon korábban a Köröstájban, néhány írás a Bárkában, és máshol is meg-megjelent. Számos blogot szerkeszt és ír, melyek az interneten elérhetőek (pl kiindulásra: http://karolyifulopbela.blogspot.com ) Szerkesztette az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium évkönyveit, s kiadta az iskolaalapítás tiszteletére készített könyvet az öregdiákok dolgozataiból:
TÁNCSICS-díjat kapott többek között a Táncsics gimnázium legmagasabb elismerését a 1998-ban, s Darvas-díjat ugyancsak 1998-ban kapta meg irodalomterjesztő és irodalmi tevékenysége elismerésére, Pro Novo Kiadó meseíró pályázat országos II. díjat 2006-ban, Orosháza városért-díjat 2009-ben kapott.
Kötődik a fotógráfiához is, s az utóbb években mintegy 10 fotókiállítása volt.
Könyvek: 1. A Dózsa Tsz története Orosházán, I-1977 2. Dózsa Tsz története II. -1987
3. Versek Orosháza 1989.
4. Hétköznapok (publicisztikai írások). Orosháza 1991.
5. Irodalmi feladatgyűjtemény középiskolásoknak (segédtankönyv) I. 1992
6. Irodalmi feladatgyűjtemény középiskolásoknak (segédtankönyv) II. 1993.
7. Mementó – A II. világháború orosházi hősei, áldozatai. Orosháza. 1994.
8. Orosháza és környéke. (útikönyv) Orosháza. 1995
9. Fenyő a Hegyen ( versek) Orosháza. 1996
10. Gyopárosfürdő . (fürdőtörténet 1870-1998 között), Orosháza. 1998.
11. A gimnázium története Orosházán 1933-1998 (Keller József társszerzővel) Orosháza. 1999
12. .Zuhanórepülésben. (versek, novellák, történetek, impressziók), Orosháza. 2000.
13. Kakasszék-fürdő – A kakasszéki gyógyintézet 1932-2002. Hódmezővásárhely 2002.
14. 12 pillanat (versalbum Horváth János festőművész grafikáival) 2002
15. Emléknapló (benne Barangolások szőlőföldemen Erdélyben ) Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium 2003.
16. Az Orosházi Harangszó repertóriuma –1994-2003. – kéziratban az orosházi Evangélikus Egyház Levéltárában - 2004.
17. Egy város illata (kisregény) Tevan Kiadó Békéscsaba. 2004.
18. Gyopárka tündér (mesék) Helios Alapítvány Orosháza 2005.
19. Ízes Orosháza (gasztronómiai időutazás 317 recepttel) Orosháza – Mikula János vállalkozó – 2006. 20. Fényjelek- Szójelek – Énekek- verskönyv 2008. Helios Alapítvány 21. Gyopárka tündér meséi – orosházi mesék- 2009 22. Ízes Orosháza, Helios Alapítvány II. bővített kiadás 2008. dec.5 23. Orosházi libalakoma. Média KFT. Orosháza 2009. 24. . Érbogyoszló – egy falu az Ér mentén- 2009. társszerző és kötetszerkesztő) 25. Disznótoros gasztronómia Békés megyében (2 dolgozat) Azlikom Kiadó, Békéscsaba 2009. 26. Orosházi disznótorok hajdanában és napjainkban. 2010. Helios Alapítvány Orosháza. 27. Orosházi libalakoma. Helios Alapítvány. 2010. Orosháza (második bővített kiadás)
28. Amadeus kávéház (Karcolatok, novellák, elbeszélések) 2011 29. A csodálatos körtefa. Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház. Békéscsaba 2011. 30. Rózsa Imre kardoskúti dalköltő összegyűjtött magyar nótái és versei. Helios Alapítvány. Orosháza. 2011
Antológiákban
1. Nem öltünk díszmagyart 1988. Békéscsaba (Köröstáj)
2. Nagykároly és vidéke kalendárium 1994-től évente 2004-ig Nagykároly és Vidéke kiadásában, szerkesztője Silimon Várday Zoltán
3. Átmentett igék – Irodalmi antológia Kaffka Margit Társaság Nagykároly
4. Jelen – Orosházi almanach
5. Ritka madár- Békésscsabai irodalmi antológia 5 és 6. szám
6. Körkörös Irodalmi antológia KIT – Békéscsaba 2009.
Róla írták:
* (Kortárs Magyar Irók 1945- 1997 közlése)
Fülöp Béla: (Kolozsvár, Kolozs m., 1939. júl. 23.): író, költő.
M.: Hétköznapok, publ., Orosháza, 1991; Versek, Orosháza, 1991; Nem öltünk díszmagyart, ant., Békéscsaba, 1988; Orosháza és környéke, útikönyv, Orosháza, 1995; Fenyő a Hegyen, v., Orosháza, 1995.. * Erdélyi Ki Kicsoda 2009. Könyvkiadói tevékenysége
Helios Kiadó ( magánkönyvkiadás - 1991-ben alapítva a kiadó s 1997-ig működött))
Kiadott könyveink, melyek szerkesztője Fülöp Béla volt, mintegy 32 kötet.