Veres Imre nyelvész, néprajzkutató
(Orosháza, 1853. okt. 25. – Bp. 1879. febr. 18.): néprajzi gyűjtő, nyelvész. Tanulmányait a pesti egy. bölcsészhallgatójaként végezte. Egy.-i tanulmányai idején rendszeresen publikált népmeséket a Magyar Nyelvőrben, és munkatársa volt a Magyar Nyelvtörténeti Szótárnak. A Békés vm.-i népköltészeti emlékeket gyűjtötte. A Magyar Nyelvőr III – VII. évfolyamában megjelent népköltészeti gyűjtéseit Péter László összegyűjtve is kiadta (Az Orosházi Szántó Kovács János Múz. Évkve, 1960). – Irod. Péter László: V. I. Egy elfelejtett népköltészeti gyűjtő halálának 80. évfordulójára (Ethnographia, 1959).
1874 augusztusától - 1878 júliusáig 13 Orosházán gyűjtött népmesét adott közre. Ezek a következők: Krisztus és Szent Péter, Az öregember és az aranymozsár, A négy testvér, Szép Ilonka, A tíz egy-testvér, Miért nincsenek szentek az evangélikus templomokban?, A nagy fa meg a kanászgyerek, A megevett kisgyermek, Az ördög, a lány és a macska, Az álruhás királyfi, Terülj, abrosz!, A harmadik fiú, Az elcserélt királyfiak.
Forrás:Nyelvészkönyvek. hu
http://nyelveszkonyvek.hu/spg/592264/SZs
Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei. 167.old.

Bálintné Ágoston Ilona
A Békés megyei Szentetornyán született 1943-ban. Iskoláit Orosházán végezte, majd a hódmezővásárhelyi Közgazdasági Technikumban érettségizett. Családjával 1980-ban költözött Szegedre, ahol a SZOTE pénzügyi főosztályán dolgozott Egyaránt ír prózát és verset. Írásai folyóiratokban, antológiákban jelentek meg. Számos díjat nyert különféle irodalmi pályázatokon.
Forrás: Szegedi Irók Társasága (internet)

Vojtek Edit könyvtáros- népművelő
(Veszprém, 1945. 10. 01)
Így ír önmagáról:" Tevékenységem a városi közművelődés szolgálatára szorítkozott szinte teljes életpályám során.
Újságírónak készültem tizenéves koromban. Az újságíráshoz valószínűleg nem volt bennem elég kurázsi, néhány bátortalan kezdeményezés után ezt magam még időben beláttam. Ifjúkoromban elkövetett százegynéhány „költeményem” publikálásától pedig- hála viszonylag fejlett önkritikámnak- szerencsésen megkíméltem a nagyérdeműt…
Az orosházi Justh Zsigmond ( akkor még csak Városi) Városi Könyvtárban eltöltött néhány évet követően kerültem a kulturális irányításhoz. Először a Járási Hivatalban dolgoztam, mint népművelési felügyelő. A járások megszűnésével a Városi Tanácsnál, majd a Polgármesteri Hivatal megalakulását követően annak Kulturális Osztályán szolgáltam Orosháza város kulturális életét.
A média területére tett röpke kilengésem vitatható eredményeként egy évig vezettem az orosházi Városi Televíziót, még a kísérletezés boldog időszakában. E téren felmutatott teljesítményem- hogy kíméletesen fogalmazzak- felejthető.
Irodalmi alkotások létrehozása helyett íráskészségemet különféle kiállítás megnyitók, ünnepi beszédek, kitüntetési laudációk, kreatívnak minősített fantáziámat kulturális pályázatok és idegenforgalmi kiadványokban megjelenő városismertetők megfogalmazásában kamatoztattam.
Mint kulturális vezető főtanácsos mentem nyugdíjba 2007-ben.
Orosháza kulturális életében kifejtett munkásságomat a Munkaügyi Minisztérium„ Kiváló Munkáért” kitüntetéssel, a Belügyminisztérium „ A Köz Szolgálatáért Érdemjel” ezüst fokozatával ismerte el.
Publikációim:
Képzőművészeti alkotások Orosháza város közintézményeiben.
Juhász Balázs Gyűjtőklub évkönyve. Orosháza, 1989.
Orosháza. Fotóalbum.
Szerk. Vojtek Edit, Váradi Zoltán
Orosháza, 1997, Gyomai Kner Nyomda RT.
Orosháza- Gyopárosfürdő. Fotóalbum.
Szerk. Váradi Zoltán, Vojtek Edit
Orosháza, 2002. Gyomai Kner Nyomda Rt.

Dr. Becsei József nyugalmazott egyetemi tanár, professor emeritus, geográfus

1937. február 5-én született Pusztaföldváron és 1955-ben érettségizett a Táncsics gimnáziumban, történelem-földrajz szakon tanult tovább.

Végzettség:
1959 KLTE, földrajz-történelem szakos középiskolai tanár
Tudományos fokozatok, dolgozat címe:
1966 egyetemi doktor, Debrecen
1979 a földrajztudomány kandidátusa
1991 a földrajztudomány doktora
1995 habilitált doktor
Előző munkahelyek:
1959-1970 középiskolai tanár, Szegedi Kis István Gimnázium, Békés
1981-től óraadó a Szegedi József Attila Tudományegyetemen,
Nyelvismeret: német
Szakterület: társadalomföldrajz
Kutatási témák: népességföldrajz, településföldrajz, az Alföld tanyarendszere, az alföldi agrárvárosok
Közéleti tevékenység 1973: egyik alapítója az MTA FKI Alföldi Csoportjának Békéscsabán (Ma MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet Békéscsabai Osztály) A Magyar Földrajzi Társaság, tag Választmányi Bizottság tag
Elismerések
Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett 2006.
„Pusztaföldvár községért” kitüntető díj (díszpolgár) 2007
Lóczy Lajos díj
Oktatott tárgyak: A társadalomföldrajz alapjai I. (E) , A társadalomföldrajz alapjai II. (E)
A településhálózat fejlődése (E)
Környezet és településhálózat (E)
Tásrsadalomföldrajzi szeminárium
A világ politikai és gazdasági földrajza
Aktuális világgazdasági kérdések
Részvétel hazai kutatásban:
Projekt címe Kódszáma Futamidő Donor
A tanyarendszer Magyarországon OTKA T 034366 az elmúlt 5 év
Az alföldi tanyás települések társadalmi-gazdasági átalakulása az 1990-es években FKFP 0630/1999 az elmúlt 5 év
Az alföldi város és tanyarendszer átalakulása az új gazdasági környezetben OTKA T 046073 az elmúlt 5 év
Válogatott publikációk:
1.Becsei József (2006): A munkanélküliség alakulása a „lopakodó” munkanélküliségtől napjainkig. (In.: Szerk.: Povázsay Mihály: A remény útjai: munka-erő-piac.)Mégis van remény Egyesület, Békés, pp. 24-67.
2.Becsei József (2006): Megjegyzések a földrajz tárgyáról és tagolódásáról. (In: Győri Róbert-Hajdú Zoltán szerk.: Kárpát-medence: települések, tájak, régiók, térstruktúrák) MTARKK, Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest, pp. 367-380. 3.Becsei József (2006): Mendöl Tibor alföldi városa. (In: Blahó János-Tóth Józsaef szerk.: Tanulmányok Mendöl Tibor születésének 100. évfordulójára.) Orosháza-Pécs, pp. 40-57.
4.Becsei József (2007): Vélemények a tanya kialakulásáról. (In.: Csapó Tamás-Kocsis Zsolt szerk.: A kistelepülések helyzete és településföldrajza Magyarországon. III. Településföldrajzi Konferencia) Szombathely, pp. 15-23.
5.Becsei József (2007): Átalakuló alföldi városok. SZTE Gazdaság és társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, p 176.
6.Becsei József (2007): Népességföldrajz. Második javított kiadás, Ipszilon Kiadó, Békélscsaba, p 360.
7.Becsei József (2008): Tanulmányok az általános társadalmi földrajz köréből. Egyetemi jegyzet I-II. rész, Universitas Szeged Kiadó, (p 118 és 169)
A teljes publikációs lista letölthető innen.
.Forrás:
(Szerkesztés alatt álló szócikk)

Csizmadia Imre paraszti önéletrajz-író Szerkesztés alatt!

Született Orosháza 1902. július 28-án, meghalt Orosházán 1986. június 1-jén.

A kétkötetes életrajzi munka a lehető legteljesebben mutatja be családjának és önmagának az életét,

Újabban a könyvét megjelentette a Kairosz Kiadó ismét.

Könyvei:

Önálló kötetei:
- Pirkadattól delelőig (1982)
- Delelőtől alkonyatig (1986)
- Holnapok és tegnapok (1986) versek

Koszorús Oszkár az Orosháza jelesei 143.
= Orosházi Napló, 1994. júl. 12.

Orosházi emléktáblák

Mikszáth emléktábla Gyopárosfürdőn a fürdőnél a kilátó - torony feljárójánál elhelyezve.












Gyopárosfürdő - Hősök ligete - I. világháború hőseinek emlékmúve-

Orosháza, Táncsics utca 21 szám alatti szülőház falán

Orosháza, Táncsics utca

Huszár Andrea Magdolna (szobrászművész, mesekönyvszerkesztő)
Orosházán született 1973. október 20-án. általános iskoláit Orosházán a mai Vörösmarty Általános Iskolában kezdte, első lépéseit szeretett rajztanára .... István irányította.
1988-1993 között Nyíregyházán Művészeti Szakközépiskolában tanult, szobrász bronz-, és szoboröntő szakon. 1995-2000 Magyar Képzőművészeti Egyetem, szobrász szakon . 1995 és 2003 között az ELTE, Kulturális antropológia szakon, művészet-antroplológiát tanult. 1997-2003 MKE, Vízuális nevelés-tanár szakon szerzett diplomát.
Díjai: S.E. ösztöndíj, Brera, Milánó- 1999; KulturKontakt Ausztria - Salzburg ösztöndíj;2001-04: Derkovits-ösztöndíj. 2008-ban Smohay-díjat nyert.
Egyéni kiállításokból néhány:
1999 • Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest • Óbudai Pincegaléria, Budapest
2009 • Rendház, Székesfehérvár.
2008-ban jelent meg a Gyomai Kner Nyomda Zrt kivitelezésében a TÜNDÉRTÁNC című művészkönyve, magánkiadásban. A kötet pápai Istvánné Páhi Emma meséit tartalmazza. A könyv orosházi bemutatója 2010.december 7-én volt a Városi Képtárban.
(Bejegyezte: Fülöp Béla, Huszár Andrea szóbeli közlései és innen.)

Repka János

Repka János : földműves, szántóföldi növénytermesztő, népi önéletrajz-író
Nagyszénáson paraszti családban született 1913. március 3-án. Meghalt Orosházán 2009. június 7-én.
Heten voltak testvérek, s bizony sanyarú körülmények között kellett élni. Édesapja Repka János (földműves), édesanyja Bereznai Rozália úgymond főállású anya volt.
Házasságot 1937-ben kötött, felesége Máté Julianna 1982-ben hunyt el, 45 évig éltek házasságban. Gyeremekeik: Mária Julianna (1938), Rozália Erzsébet (1942), Anna (1956 élt 2 hónapot)
Hat elemit végzett, s növénytermesztő szakmunkás végzettséget szerzett 1964-ben. Termelőszövetkezeti tag volt.
Nagy Gyula múzeumigazgató biztatására írta meg az Életem című munkáját, melynek végső szövegváltozatát Fülöp Béla magyartanárral alakították ki, s ezt követően jelent meg a Magvető Kiadónál.
Így írnak róla és a korról:A legnagyobb mérvű életformaváltások természetesen a második világháború után következtek be, amikor tömegessé lett a falusiak városba áramlása és a kollektivizálást követően megszakadt az az évszázadokon keresztül eltéphetetlennek mutatkozó kapcsolat, ami a parasztokat a földhöz, a cselédeket uraikhoz, egyik nemzedéket a következőhöz fűzte. Az ekkor felnőtt és fiatal két nemzedék életútjában zajlottak le minden bizonnyal a magyar történelem legnagyobb mérvű változásai tömeges méretekben. A meglehetősen torzító riportszerű beszámolók, illetve a néprajziak mellett a történeti és szociológiai vizsgálatok révén a folyamatok fő tényei és vonásai ismertek ugyan, de az, hogy az átélt változások milyen finom átmeneteken keresztül érvényesülnek és mi módon élték át őket a résztvevők, jobbára az életrajzi emlékezésekből derül ki. Kis túlzással azt mondhatnánk, hogy se szeri, se száma azoknak az ismert életutaknak, amelyek a századunk negyvenes-hatvanas évei között lejátszódott nagy társadalmi átrendeződés hatásai alatt alakultak.
Uradalmi cseléd volt az 1913-ban született Repka János, aki hetvenéves kora körül fogott emlékei papírra vetéséhez. Élete első évtizedeit Békés megyei falvakban és uradalmi pusztákon töltötte, s ekkor a felemelkedést az jelentette számára, hogy kocsis lett, majd kubikos, hogy majd haszonbéres tanyát vegyen ki, ahonnan 1943-ban katonának vonult be. Az igazi fordulatot 1945 hozta meg, amikor földet kapott, hogy azzal nemsokára belépjen a tsz-be, ahol elnökhelyettessé választották. 1956–1960 között újra önálló gazda, majd ismét tsz-tag, hatvanévesen pedig a tanyáról beköltözött Orosházára (Repka J. 1989). In.Magyar Néprajz.VIII./Az élettörténetek haszna a társadalom leírásában. Itt
Könyvei:
1. Életem , 1985. Magvető Kiadó, Budapest.
2. Kézírásos feljegyzései az orosházi Szántó Kovács János Területi Múzeumban találhatóak.

Dr. Hévvizi Sándor , múzeológus, irodalomtörténész, nyelvész
Született 1944-ben, Jászjákóhalmán.
1963-ban Jászberény Lehel Vezér Gimnáziumban érettségizett. 1967-ben a Szegedi Tanárképző Főiskolán magyar-orosz-ének-zene szakot végezte el. 1966-tól tanulmányait Moszkvában és Leningrádban folytatta. 1972-ben a Szegedi József Attila Tudományegyetem magyar szakon szerezett oklevelet. 1976-ban a Budapest Eötvös Lóránd Tudományegyetem névtani doktorátust szerezett magyar nyelvészetből.
1967-1977-ig tanárként működött.
1977-1980-ig a Békés Megyei Tanács tudományos kutatójaként és a MTA Nyelvtudományi Intézetének akadémiai ösztöndíjasaként dolgozott. 1980-2001-ig Orosházán, a Szántó Kovács Múzeum igazgatója volt, majd 2001-től ott irodalomtörténész főmúzeológusként dolgozott a múzeumban.
A megyei földrajzi névgyűjtés megszervezője és irányítója volt 1977 és 1989 között.
A Magyar Nyelvtudományi Társaság tagja. A TIT városi elnöke volt 1981 és 2005 között.
Felesége dr. Hévvízi Sándorné (Lichtenstein Edit) biológia földrajz pedagógia szakos középiskolai tanár.
Két felnőtt gyermeke és három unokája van.
Ma már nyugdíjas, de rendszeresen publikál.
Publikációi:

1. Folyóiratokban megjelent tanulmányok, recenciók:
•A Magyar Nyelvjárások Atlaszáról és Békés megyei vonatkozásairól
(Békési Élet, 1977/4., 519-522 lap)
•Gyoma földrajzi köznevei
(Békési Élet 1979/3., 358-368 lap)
•A Békés megyében megindult helynév gyűjtésről és az eddig megjelent névtani munkákról
(Névtani Értesítő 3., Budapest, 1980)
•Gyoma regionális köznyelvének néhány vonása
(Békési Élet 1981/1., 21-36 lap)
•Orosháza hely- és intézmény nevei Darvas József műveiben
(Békési Élet 1983/1., 19-29 lap)
•A 70 éves Végh József köszöntése
(Békési Élet 1983/., 343-344 lap)
•A jugoszláviai Hungarológiai Közleményekről és Matijevics Lajos: Vizeknek szarváról - című könyvéről
(Békési Élet 1984/3., 396-399 lap)
•Az ELTE magyar nyelvészeti kiadvány sorozatai s azok Békés megyei kapcsolata újabb számai
(Békési Élet 1990/4., 516-519 lap)
•Gondolatok Füzesgyarmat nyelvjárásáról
(Békési Élet 1990/4., 516-519 lap)
•Békés megye török időszak utáni ujjátelepítése a helynevek tükrében
(Névtani Értesítő 19., Budapest, 1997., 12-16 lap)
2. Könyvekben megjelent tanulmányok
•Gyoma földrajzi nevei
(In: Gyomai tanulmányok. Gyoma, 1977., 423-483 lap)
•Békés megye földrajzi nevei
(Gyüjtési útmutató. Békéscsaba, 1978., 1-34 lap/ Békés megye Pesty Frigyes helynév gyüjtésében/ Jankovich B. Dénes régésszel közösen)
•Forrás kiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11.
(Békéscsaba, 1983., 124-212 lap)
•Élő helyneveink és okleveles adataink egybevetése Békés megyei példák alapján
(MNyTK. 170., Inczefi Emlékkönyv. Budapest, 1985., 67-74 lap)
•Orosháza külterületének földrajzi nevei. Különös tekintettel a történeti forrásokra
(In: Az orosházi tanyavilág átalakulása. Orosháza, 1985., 497-575 lap)
•Békés megye termelőszövetkezeteinek nevei 1948-1984
(In: Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11., Békéscsaba 1988., 335-348 lap)
•Doboz külterületének történeti helynevei
(in: Dobozi tanulmányok. Békéscsaba, 1989., 234-263 lap)
•Vizekkel kapcsolatos helynevek a Körös vidékén
(in: Névtudomány és művelődéstörténet. V. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. Zalaegerszeg, 1989., 99-103 lap)
•Medgyesegyháza külterületének történeti helynevei
(In: Medgyesegyháza 1893-1993 Medgyesegyháza, 1993., 147-160 lap)
•A Göbölyhajtó uttól a Déli autópályáig
(Névtani Értesítő 15., Budapest, 1993., 144-146 lap)
•Békés megye településneveinek rendszere
( A Nyitrai Nemzetközi Nyelvészeti Konferencia előadásai. Hungarológia 3.m Budapest, 1993., 158-162 lap)
•Gondolatok Füzesgyarmat nyelvjárásáról
(A Nyitrai Nemzetközi Nyelvészeti Konferencia előadásai. Hungarológia 3., Budapest, 1993., 260-265)
•Orosházi helynevek az ujratelepülés utáni első évtizedekben
(In: Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről. Orosháza, 1995., 97-113 lap)
•Békés megye török időszak utáni ujjátelepülése a helynevek tükrében.
(Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16., Békéscsaba, 1996., 381-394 lap)
•Körös - Tisza - Maros-köz települései a középkorban
(Dél- alföldi évszázadok. Szerk.:Blazovich László. Szeged 1996., 5-355 lap. - települések nevének magyarázatai)
•Orosháza rövid története
(Orosháza, Gyoma. 1997., 2-6. fotoalbum)
•Adalékok Békés megye nyelvjáráskutatásához és nyelvjárási sajátosságaihoz/ III
•Dialektológiai Szimpóziun.
( Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Magyar NyelvészetiTanszékének Kiadványi II Szombathely, 1998., 113-119)
•Békéscsaba helynevei
(A művelődés évszázadai Békécsabán. Békéscsaba, 1998., 62-165 lap)
•Békés megye településneveinek rendszere
(Békés Megyei Muzeumok Közleményei 20., Békéscsaba, 1999., 2)
•A Darvas Józsefnek ajánlott könyvek dedikációi és írói
(In:Darvas József emlékezete. Orosháza, 2002., 25-117 lap)
•Dr. Hajdú Mihály nyelvész, egyetemi tanár
(In:Szántó Kovács Múzeum évkönyve7., Orosháza, 2005., 335-336 lap)
•Helynévi és nyelvjárási kaleidoszkóp Békésmegyében
(In: Szántó Kovács Múzeum évkönyve 7., Orosháza, 2005., 363-365 lap)
•Battonya helynevei
(In: Szántó Kovács Múzeum évkönyve 8., Orosháza, 2006., 343-358 lap)
•Hévvízi Sándor: Gádoros belterületi helynevei
(Gádorosi füzetek 10., 119-141. lap; Gádoros, 2009.)
*Hévvizi Sándor: Gádoros külterületének helynevei (Gádorosi füzetek 11, 21-45 lap, Gádoros, 2010.)
3. Önálló könyvek
•Hévvízi Sándor: Népi Írók szoborparkja Vésztő-Mágoron
(Békéscsaba, 2003., 5-7 lap5)
•Hévvízi Sándor: Népi írók szoborparkja Vésztő-Mágoron
(Békéscsaba, 2009. 1-130. lap, 2. bővített kiadás)
•Hévvízi Sándor: Endrőd helynevei
(Endrődi füzetek 2009., 1-130. lap)

4. Könyvszerkesztések
•Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában
(Békéscsaba, 1986)
•Nagy Gyula : Életem első fele
(Orosháza, 1987)
•Tanulmányok a kettőszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről
(Dr. Szabó Ferenccel közösen - Orosháza, 1995)
(Forrás: http://drhevvizi.uw.hu/index.php?p=1

Kiss Sándor: , gazdálkodó, földműves, fuvaros, kisgazdapárti politikus, önkormányzati képviselő, költő.
Orosházán született 1927. május 16-án. Meghalt Orosházán, 2005. szeptember 2-án
Négy gimnáziumi osztályt végzett, s életében mindig egyéni gazdálkodó volt. Nem lépett be a téeszbe, fuvarozással is kereste a kenyerét. Háza orosházán a Könd utcában áll.Felesége Ágoston Magdolna akivel 1958-ban kötött házasságot. ( Gyermekei:Enikő 1960, Tünde 1962).
Földművelő, gazdálkodó ember lévén jól ismerte a hozzá hasonlók gondolkodását, életkörülményeit. Talán ezért is lett politikus.
A rendszerváltás után folyamatosan (egészen 2002-ig) a Kisgazda Párt önkormányzati képviselője volt
Versei az orosházi JELEN almanachban ( 2003, 2004, 2007-2008, 2009 ) jelentek meg. Egy kötet adtak ki, írásaiból, kis példányszámban jelent meg a Csillagok játéka címmel.
(Jegyezte Fülöp Béla, Bogdánné Kiss Tünde - leánya - közlései alapján. 2010. december 1.)

Veres József

Veres József,evang. esperes-lelkész, szül. 1851. jan. 2. Orosházán; a gymnasiumot Szarvason végezte, azután a budapesti egyetemen jogot hallgatott, de csakhamar Sopronba ment theologiát tanulni; tanulmányait Halleban végezte be; a Vécsey és Zay családoknál volt nevelő, de csak néhány hónapig. 1876. a soproni lyceumba kapott meghívást a magyar irodalom és latin nyelv tanári székére s ott csakhamar lelkészszé is választották. 1879-ben az orosházi evang. gyülekezet választotta lelkészévé. 1884., 1887., 1892., 1901. és 1905. az orosházi választókerület országgyűlési képviselővé választotta.
Kisebb tanulmányai egyházi, iskolai ügyekről, irodalmi és művelődéstörténeti rajzok és útirajzok sat. megjelentek a következő hirlapokban: Prot. Egyh. és Isk. Lap, Evang. Egyház és Iskola, a békésmegyei tört. egylet Évkönyve, Budapesti Hirlap, Keresztényi Magyarország, Orosháza, Orosháza és Vidéke, Orosházi Közlöny, Orosházi Ujság; dolgozott a Magyar Nyelvőr számára. Czikkei a Békésvármegyei Évkönyvben (XII. 1887. Egyetmást Orosházáról), az Orosházi Ujságban (1890. 4-6. sz. Berzsenyi Dániel mint ódaköltő, 1895. 45., 46. A magyar közmondásokból).
Munkái:
1. Orosháza multjáról. Orosháza, 1883. (Balassa Pál, Orosháza rövid története 1844. cz. munkáját újra kiadta és a jelenre vonatkozó adatokkal ellátta).
2. Hirdesd az igét. U. ott, 1883. (Egyházi beszédek).
3. Orosháza. Történeti és statisztikai adatok alapján. U. ott, 1886. Fénynyom. képekkel.
4. A békési ág. hitv. esperesség segélyegyletének alapszabályai. Javaslatképen előterjeszti. U. ott, 1887.
5. A magyarországi ág. hitv. egyház alkotmánya. A békési esperesség megbízásából javaslatképen. U. ott, 1890.
6. Az orosházi ev. gyülekezet az 1889-90. számadási évben. U. ott, 1890. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 18. sz.).
7. Kossuth Lajos. Három beszéd. U. ott, 1895.
8. Orosháza ünnepe, a község és ág. hitv. ev. gyülekezet alapításának 150 éves emléknapján. U. ott, 1895.
9. Legnagyobb szeretet. Egyházi beszéd. A magyarhoni ág. hitv. ev. egyetemes és bányakerületi gyámintézet közgyűlése alkalmával Budapesten 1897. okt. 17. U. ott, 1898.

Országgyűlési beszédeit egyenként kinyomatta. Szerkesztette: Az orosházi ág. hitv. ev. gyülekezet templomának százados emlékünnepe 1886. okt. 31. Orosháza, 1887. cz. gyűjteményes munkát; mint kiadó-tulajdonos szerkesztette az Evang. Egyház és Iskola cz. lapot 1904. és 1905-ben a 13. számig. (Több nincs a múzeumi hirlap-könyvtárban.)

Antisemita Naptár 1884. arczk.

Veres József, Orosháza. Orosháza, 1886. 147. l. fényny. arczk.

Vasárnapi Ujság 1902. 11. sz. arczk.

Pallas Nagy Lexikona II. Pótlék 1904. 809. l.

Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.

Sturm-féle Országgyűlési Almanach 1906. II. Bpest, 1906. 260. l. és önéletrajzi adatok.
(Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)

Witt Márta

Witt Márta: nyugdíjas, műkedvelő író

Orosháza 1938. július 27 édesapja Witt József pincér, édesanyja Kulcsár Erzsébet varrónő volt. Férje Dani József kereskedő 1960-ban kötöttek házasságot, leányuk Erika 1961-ben született.

Az általános iskolai tanulmányai után Békéscsabán a kereskedelmi középiskola pénztárosi tanfolyamát végezte el.

Versei 1977 óta jelennek meg különféle lapokban itthon és külföldön egyaránt. Verseiből néhányat orosz, ukrán, német és angol nyelvre is lefordították. Könyvei jórészt magánkiadásban jelentek, számos antológia közölte írásait.

Kötetei:

Vágyak romjain, 1998 (versek)

A Nap alatt már elmentek 1999. (versek)

Hittel Hitben 2001. (versek)

Hol keresselek? 2003. (versek)

A csend melegében 2005. (versek)

A varsói gettó fogságában 2010. (regény)

Antológiák, amelyek közölték írásait:

Kardoskúti antológia 1988-tól 2000-ig

Szegedi Amatőr Alkotók Antológiája (1999-tól 2000-ig

Együtt Amatőr írók antológiája Pécs 2001.

Jelen - orosházi almanach 2001-től 2009-ig évente

( Bejegyezte: Fülöp Béla Witt Márta közlései alapján. 2010. november 15.)

Orosházi jeles házak

Veres József itt élt Táncsics utca (ev. egyház alvégi paplak)

Jászai-Horváth Elemér költő (1888-1933) szülőháza: Orosháza Táncsics utca 21.

(Folyamatosan gyűjti és adja közre Fülöp Béla 2010. nov. 9-től)

Dávid László: nyugdíjas pedagógus, író, költő
Született Deszken 1929. június 6-án. Orosházán leginkább úgy ismerték őt hosszú időn át, mint hivatásos pártfogó, aki a Gyermek és Ifjúságvédő Intézetnél dolgozott, mellette vagy inkább vele párhuzamosan végezte a Békés megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ismeretterjesztő munkájának szervezését is , mint a TIT orosházi járásának a titkára. Egészen nyugdíjazásáig látta el ezt a feladatot.
Családi hagyományokkal rendelkező famíliában nőtt fel, édesapja Dávid Lajos MÁV váltókezelő volt, édesanyja a családot látta el Perlaki Annának hívták. László volt a hetedik gyermek, s mivel a többi már szakmnát kapott, s szülei idősek is voltak, hát úgy gondolták taníttatják, a taníttatás díját apránként elő tudják teremteni.
Az irodalmi tevékenysége igen korán elindult, 16 évesen jelentek meg első versei. Írásai, versei a 70-es évektől gyakorta jelentek meg különféle heti és havilapokban. Alkotói pályája igazán nyugdíjas éveiben bontakozott ki. Első megjelent verseivel büszkélkedett is édesanyjának, hogy lám nem haszontalan dolog a versírás, hiszen még tiszteletdíjat is küldtek.
Felesége Kotroczó Piroska, akivel 1951-ben kötött házasságot, s két gyermekük született: Dávid László (1954), Dávid Tamás (1967.)
Felsőfokú tanulmányait 1955-ben Szegeden a Pedagógiai Főiskolán, majd 1967-ben Szegeden a JATE BTK-án végezte. Munkahelyei: Általános Iskola Kevermes, nevelő (1950-55.); Általános Iskola Lökösháza, igazgató (1955-57); Általános Iskola Szentetornya, nevelő (1957-59); Szentetornya Általános Iskola, igazgató (1959-1966);Orosháza József Attila Általános Iskola, nevelő (1966-1971); Békés Megyei Gyermek és Ifjúságvédő Intézet, hivatásos pártfogó (1971-93).
Kitüntetései: Kiváló Munkáért, Orosháza Művelődéséért, Pedagógus Szolgálati Emlékérem
Kinizsi című elbeszélő költeményét Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulójára meghirdetett irodalmi pályázatom arany oklevéllel jutalmazták.
Társulati tagságok: Ismeretterjesztő Társulat, Nyugdíjas Pedagógusok Baráti Köre - Orosháza.
Könyveiról A hónap című internetes kulturális folyóiratban jelent meg több alkalkommal méltatás.
Könyvei:
Verses történelmi elbeszélő költeményei
* Kinizsi. 2002
* Mátyás történetek 2008.
* Hunyadiak élete és kora. 2008.
* Honfoglalás. 2009.
* Kis királyok, nagy királyok. 2009.
*Jön a tatár. 2010.
* A nagy temető. 2010.
Verskötetei:
* Félrevert harangok 2007.
* Szonett csokor. 2008.
* Álmatlan éjszakák. 2009.

* Az utolsó szó jogán (versek) 2011.
(Bejegyezte Fülöp Béla Dávid László közlései alapján. 2010. nov. 10.)

Bárdos Zsuzsa: tanár, irodalmi múzeológus

A Békés megyei Gádoroson született 1961. július 23-án. Felsőfokú tanulmányait a Szarvasi Óvónőképző Intézet (1981) után a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán (1987), és a József Attila Tudományegyetem (2007) végezte. Két gyermeke van: Tamás (1985) és Kata (1986).
Az orosházi Szántó Kovács János muzeológusa 1989-1992, majd 2009-től ismételten ott is tevékenykedik. 2000-től az Eötvös József Általános Iskola (2008-tól Orosháza Város Általános Iskolája és Pedagógiai Szolgáltató Intézménye Eötvös József Tagintézménye) tanára.
Kutatómunkája nyomán született könyvei értékmentő feladatot jelent a város és a környék részére. Kötetei:
* Elek László élete és szellemi hagyatékának repertóriuma. Orosháza 2003.
* Eeszántogatva fődet és papírost. Orosháza 2004.
* Nótát vetett a rét hajlatán. Orosháza 2007.
* Jobb volna tán itthon lenni. Orosháza 2009.
Szerkesztette:
* Az Alföld nehéz hűségében (2010) című kötetet.
* Utószót írt Fedor Ágnes Különös karnevál című kötetéhez. Orosháza 2004. (Előszó - Faludy György)
Tanulmányai, írásai jelentek meg:
Békési Életben 1989-től
Jelen irodalmi almanachban 2006-tól
Ritka madár irodalmi almanachban 2008-tól
Gádorosi Füzetekben 2008-tól
Tekintet című kulturális szemlében 2008-tól
Honismeret című folyóiratban 2008-tól
Bejegyezte Fülöp Béla, Bárdos Zsuzsa közlései alapján- Közreadva: 2010.november 7-én)

Lénárt Ferenc : világjáró kerékpáros és útiélmény-író
Még nem végleges szöveg!
Elsőként engedd meg, hogy röviden bemutatkozzam: Lénárt Ferenc vagyok, 44 éves. Orosházán élek, 21 esztendeig dolgoztam a Mol Rt-nél, illetve annak jogelődjénél, jelenleg 'szabadúszó' vagyok.
Megszállott utazóként már keresztül-kasul bejártam egész Európát, Dániától Portugáliáig, Franciaországtól Romániáig. Mindezt többnyire gyalogosan vagy kerékpárral. Utazásaimról több alkalommal részletesen tudósított a helyi és az országos sajtó is.
Régi szerelmem Erdély, ahová már húsz éve rendszeresen visszajárok. Az 1989-es forradalom idején testközelből szemlélhettem a drámai eseményeket, s a magyarországi sajtót is tudósítottam a történésekről.
Érdeklődési körömbe tartozik még az igényes blues-muzsika, nagy kedvencem Jim Morrison és a Doors, valamint a zseniális gitáros, Stevie Ray Vaughan.
Mihály Zoltán barátom társaságában, és önállóan is több alkalommal tartottam sikeres blues- és rocktörténeti előadásokat a városi könyvtárban és az orosházi Blues Caféban.
Szívemen viselem az állatok, különösen a kutyák sorsát. Alapító tagja vagyok a helyi állatvédő egyesületnek, emellett néhány társammal kutyamenhelyet üzemeltetünk a városban.
Könyveim:
* Pedálblues.
* Az úttörőtábortól a pekingi vadkacsáig. 2010.
(Bejegyezte: Fülöp Béla Léna honlapján való szöveg átvételével. 2010. november 5.

Nédó Géza újságíró, pedagógus, író, zenész, népművelő

• 1945. november 20-án Orosházán született. Édesapja kereskedősegéd volt. Négy gyermeket nevelt fel feleségével közösen, aki háztartásbeli volt. Szegénységben, de tisztességben nevelték fel gyermekeiket, a meleg családias légkör ma is hatással van életére. A Rákosi-korszakban (1952-ben) kezdett iskolába járni, a az akkori Komlósi úti II. sz. Általános Iskolába. Korábban – a II. világháború előtt – fiú gimnázium volt. Vele szemben volt az úgynevezett zsidó iskola, ott érték (5. osztályban) az 1956-os események. „Felemelő érzés volt és ma sem lehet
  elfeledni azokat az eufórikus napokat, főleg azt a pillanatot, amikor iskolánk udvarának a
  közepén, (tanárink engedélyével) elégethettük az orosz könyveket. Négy hónapig németül
  tanultunk, ma is több német szóra emlékszem, mint a négy éven át tanult oroszra” – emlékezik vissza.
  Katonaság után. 1967-ben Gyulára került, ahol 20 évig dolgozott, vendéglátós zenészként A zenekar valamennyi tagja jól képzett muzsikus volt, nagyon sok európai országban – szintén a vendéglátó-iparban – dolgozott. A zenekarban basszusgitáron játszott.. Így a világot járva megtanult angolul, németül és lengyelül beszélni.
  Orosházára 1987-ben került vissza. Az Orosházi Petőfi Művelődési Központban népművelőként dolgozott.
  Aztán így vall: „ 1991-ben az Orosházi Napló munkatársa lettem, s olyan kiváló mesterem lehetett, mint Fülöp Béla, ma nyugalmazott címzetes gimnáziumi igazgató. Ő egyengette szakmai fejlődésemet. Ma is hálával gondolok rá!
  Időközben elvégeztem a József Attila Tudományegyetem tanárképző szakát, majd a bölcsészkaron újságírói végzettséget szereztem. A Heti Délkelet közben főállást ajánlott, és 1993-ban tagja lehettem annak a csapatnak, akik Békés megyében forradalmasították az újságírást. (Ne feledjük: az úgynevezett „olajszőkítési ügyek”, ezekben az években kerültek napfényre, és az oknyomozó újságíróknak hatalmas kihívást és egyben iskolát jelentett). Dolgoztam egy évet a Mai Napnál (1994-ben), majd ismét visszakerültem a heti Délkelethez. Onnan 2002-ben jöttem el. A lap korábbi tulajdonosai úgy döntöttek, hogy értékesítik (eladják) az újságot. Az új vezetés új koncepciót is „hozott”magával, amivel négy kollégával egyetemben, nem értettünk egyet és egyszerre elhagytunk a szerkesztőséget. Tótkomlósra orosházi feleségem halála után kerültem. A Komlósi Krónikát 2002. december 15-én alapítottam, és adtam ki először, annak voltam a főszerkesztője egészen 2010-ig, miután végleg nyugdíjba vonultam.
  Az újságíráson kívül egy angol településkutató intézetnek is dolgoztam. Ezek szociológiai felmérések, illetve tanulmányírásokból álltak.
  Orosházán több helyi lapnak volt még munkatársa, szerkesztője a 90-es években : Orosházi Krónika, Orosházi Napraforgó (kiadója és alapítója Makula Győző volt, néhány szám jelent meg csupán)
  Több könyvet írt, születésükről írta: „ Először 1997-ben, címe: „A búrok földjén”. Egy Orosházáról elszármazott barátomnak – Pleskó Lászlónak – köszönhetem azt, hogy meghívott dél-afrikai házába, ahol anyagokat gyűjthettem ott élő magyar nemzetiségű honfitársainkról. Egy évvel később az USA-ba jutottam el. Erről az útról is egy könyv készült, melynek címe: „A vadnyugaton túl”. Az Amerikai Egyesült Államokban, több városban is rövidebb-hosszabb időt tölthettem. Jártam New Yorkban, Portlandban (a nyugati parton) és Los Angelesben. A könyv eljutott a kinti magyarokhoz, számomra úgy tűnt, sikert érhettem el vele, hiszen valamennyi példány elfogyott. New Yorkban megismerkedtem az Amerikai Magyar Színház igazgatónőjével, Cserey Erzsébettel, aki egy már megírt kéziratot adott át. Az anyagot Paul Deak és Eva Arvens írták. A címet – „Szőke paradicsom” – már én adtam a könyvnek, ami kissé furcsának tűnhet, de aki elolvassa, kiderül belőle, hogy miért éppen ez a címe. Annyit elárulok, hogy Amerika egyik legnagyobb férfi sztárjának igen nagy köze volt hozzá. Nos ezt a sztárt úgy hívták: Frank Sinatra! Maga a könyv – melynek szerkesztője, kiadója és egy fejezet erejéig szerzője is voltam – 2000-ben
  került fogalomba. „
  Könyvei::
  1. A Búrok földjén 1997
  2. A vadnyugaton túl 1998.
  3. Hét dollárral a zsebben 2002.
  4. Nyolcvan éves a Tótkomlósi Torna Klub 2006.
  Szerkesztett könyvek•
• Szőke paradicsom, 2000.
• Mátrai stadion története
• Bejegyezte: Fülöp Béla; ellenőrizte: Nédó Gáza; Közreadva 2010. október 31.

Könyvtárak Orosházán 2010

Justh Zsigmond Városi Könyvtár
Orosházán 1945. december 29-én ünnepélyes keretek között zajlott le a várossá alakulási közgyűlés, és a belügyminiszter döntése alapján 1946. január elsején kapta meg Orosháza a városi rangot.
Nem sokkal túl a várossá alakulás harmadik évfordulóján, 1949. június 12-én avatta fel Ortutay Gyula az orosházi Városi Könyvtárat a volt Polgári Kör könyvtártermében. A könyvgyűjtemény alapját a Polgári Kör anyaga, majd a Békés Megyei Körzeti Könyvtártól kapott könyvek képezték. Az olvasóközönség előtt 1949. július harmadikán nyitotta meg kapuját a város bibliotékája, ahol két lelkes tiszteletdíjas könyvtáros minden csütörtökön és vasárnap délután várta az olvasókat.
1952. november 7-én egy minisztertanácsi határozat alapján megszüntették a Városi Könyvtárat és létrehozták a Járási-Városi Könyvtárat, amely feladatául kapta a járás területén működő könyvtárak szakmai irányítását és dokumentumokkal való ellátását, 1959-ig a járás községeiben működő tizenhárom letéti könyvtár állományát gyarapította.
Az új könyvtár az Előd utca 3. szám alatt, 2500 kötettel kezdett működni. A meglévő kötetek mind tartalmilag, mind fizikailag meglehetősen rossz állapotúak voltak, sok elavult és rongálódott kötet volt közöttük. A klasszikus szépirodalom és a gyermekkönyvek száma elenyésző volt.
Még így is meglehetősen zsúfolt volt a könyvtár, kevés volt a könyvek tárolására alkalmas polc és szekrény. A szabadpolcos kölcsönzésre a hatvanas évek elején tért át a könyvtár.
Az 1978-as esztendő ismét a könyvek dobozolását és a költözést hozta, mert ekkor kapta meg az intézmény az Előd utca 15. szám alatti ( az ún. Zsedényi-ház) és a mellette lévő magánházat. A raktár egy Könd utcai magánházban volt. A felnőtt- és a gyermekolvasók számára a két különálló magánházban helyezték el a könyvgyűjteményt.
Alig szokták meg a könyvtárosok és olvasók ezt a helyet, mert 1984 januárjában újra csomagolhatták az ekkora már több tízezerre rúgó könyvállományt, hiszen mai helyén, a Dózsa György út 7. szám alatt a volt Járási Hivatal épületében rendezkedhetett be a könyvtár.
A könyvtár alapításának 50. évfordulóját ünnepelték az orosházi olvasók, egykori és mai könyvtárosok 1999 júniusában. Az egy hétig tartó rendezvénysorozaton felelevenedett a múlt, amikor 50 évvel ezelőtt pár ezer kötettel, egy szobában alakult meg a könyvtár. A jelenben csak eszköztára változott meg, feladata ugyanaz maradt – meghatározó szellemi erőt képviselni.
Az 1999-es őszi nyitott könyvtári héten ismét ünnepi esemény jött el a könyvtár életében: felvette Justh Zsigmond író, művelődés-pártoló nevét, aki a parasztszínház létrehozásával saját környezete irodalmi élményét, műveltségét alakította.
A könyvtár 2007 decemberében újra költözött: a Dózsa György utcai épületből a Kossuth utcára, a Petőfi Művelődési Központ első emeletére.
Az évek hosszú során maga a könyvtáros szakma is szinte viharos sebességgel alakult, formálódott. A hajdani könyvtárakban polcokra állították a könyveket, a tudáskincs őrzőit és várták az olvasókat. Mára őrzőkből közvetítők lettünk, egy információs társadalom hullámverésében kell navigálnunk. A könyvtárosok a könyvtár sajátos eszköztárával, állományával, módszereivel és kultúrájával várják a látogatókat.
A könyvtár vezetői 1946-tól: - Koszorús Oszkár (19....), Varga Zoltán (-1994.) - Hotoránné Fekete Gabriella (1994- jelenleg is)
Könyvtárosok régen és napjainkban:
A könyvtár látogatottsága:
A könyvtár jelenlegi könyvállománya:
Folyóiratok:
Orosházi szerzők gyűjteménye:
Gyűjtemények:
a/ Dr. Gulyás Mihály könyvadomány 100 kötet
b/Régi orosházi
(Forrás: Justh Zsigmoind Városi Könyvtár honlapja - könyvtártörténet http://www.justhvk.hu/ )
Szántó Kovács János Területi Múzeum Könyvtára

Iskolai könyvtárok

Jelentős magánkönyvtárak:

Hol sírjaink...

Orosházi temetőkben pihennek: (Kinagyítás, ha kétszer klikkel a képre)
Nagy Gyula - Orosháza Alvégi Temető

Budapest: Darvas József Fiumei úti temetőben

Dr. Gulyás Mihály
Beck Zoltán
Tóth Lajos
Felvégi temető
Alvégi temető:


Más nyughelyeken:
Jászay-Horváth Elemér

Kardoskút: Lajosházi Éva

Házak és alkotók

Ebben a részben gyűjtöttük össze az orosházi alkotókhoz kötődő házak fényképeit. Ezekben az épületekben születtek vagy itt éltek hosszabb rövidebb ideig.
Megjegyzés: (a könyvben ábc rendben adjuk közre az épületek fényképeit és a hozzá fűződő megjegyzéseket. Most a közlés a gyűjtés szerinti rendben történik. A szövegek sem véglegesek még, a megjegyzések alapján korrigálhatóak, pontosíthatóak. Várjuk is segítő észrevételeket!
* Darvas József
* Győry Vilmos
* Veres József
* Jászay-Horváth Elemér
* Verasztó Antal
* Dávid László
* Nagy Gyula
* Fülöp Béla
*

(Közreadja Fülöp Béla saját gyűjtése alapján)

Bánkiné dr. Borbély Mária tanár - latin nyelv és irodalom; orosz nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanár - római katolikus hitoktató
Született 1944. augusztus 1-jén Kiskunfélegyházán. Édesapja Borbély Imre késes és köszörűs mester, édesanyja Görög Mária a családi háztartás irtányítója.
Házasságot 1966-ban kötött, férje Bánki-Horváth Sándor tanár. Gyermekeik: Benséné Bánki-Horváth Klára 1967, tanár; Bánki-Horváth Sándor, 1969 informatikus, ; Bánki-Horváth György, 1977. tanár, informatikus.
Felsőfokú tanulmányait Szegeden a József Attila Tudományegyetemen végezte. latin-történelem szak, 1967.; orosz szak 1970.2001 Szeged-Csanádi Egyházmegye Teológiai tanfolyama Békéscsaba
Tudományos fokozatai: 1975 doktori cím
Életpályájának fontosabb állomásai: 1966. augusztus-2007. augusztus Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola Orosháza ; 1985. szeptember-1990. június másodállásként József Attila Tudományegyetem Klasszika-filológia tanszékén szakdidaktikus ; 2000. szeptember-2008. június másodállásként a Szeged-Csanádi Egyházmegye orosházi Jézus Szíve Plébániáján hitoktató.
Szakmai kitüntetései, díjai:
1983 Miniszteri dicséret
1992 Táncsics-díj
2002 Pedagógus Szolgálati Emlékérem
2005 Tanácsosi cím kimagasló pedagógiai munkájáért
2006 Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt
2008 Orosháza Város Közművelődéséért
2008 Miniszteri dicséret a tehetséggondozásért
2008 A Scola pro Scola Arany Sámli díj
Ösztöndíjai, külföldi tanulmányútjai:
1976 Moszkva, Lomonoszov Egyetem
1980 Moszkva, Lomonoszov Egyetem
1981-1982 Moszkva Puskin Egyetem
1986 Leningrád Herzen Egyetem
Szakmai egyesület, társulat, társaság, önképzőkör tagja:
Ókortudományi Társaság
Orosházi Keresztény Ifjúsági Klub vezetője
Előadások tudományos konferenciákon:
1983 Szeged: Symposium Vergilianum - német nyelvű előadás
1985 Szeged: MAPRJAL (МАПРЯЛ) konferencia - orosz nyelvű előadás
1986 Leningrád: Szakmai továbbképzés zárókonferenciája - orosz nyelvű előadás
2010 Budapest ELTE BG Gyógypedagógiai Főiskola - magyar nyelvű előadás

Publikációk:
1967: Acta antiqua et archeologica - magyar nyelvű
1984: Acta antiqua et archeologica - német nyelvű
1985:MAPRJAL kiadványok - orosz nyelvű
1988/5: Idegen Nyelvek Tanítása, módszertani cikkek
1993-95 között: A hónap című lap - Ex litteris sorozat; Boszniai ecloga; Versek
2005-2008: Orosházi Katolikus Tudósító szerkesztése
2008-tól folyamatosan az OKIK Híradó szerkesztése
(Közreadja és jegyezte: Fülöp Béla, Bánkiné dr. Borbély Mária adatközlései alapján)

A lexikon munkatársai

Anyaggyűjtésben:Zsilován Zoltánné, Verasztó Lajos újságíró, Korbely György újságíró, Zsedényi Péter, Nédó Géza, Gonda Géza,
Korrektúra:
Szócikk: Lukovicsné, Ramasz Edit
Lektorálta:

Szaktanácsadó folyamatosan: Koszorús Oszkár helytörténeti kutató

Győri László : költő született Orosházán , 1942. január 29. Fogarassy Miklós írja a kortársban: "Válogatott és új versek 1964–2001 – az alcím is jelzi, hogy a költő összefoglalta harminchat év alatt írott költeményeinek javát (legelső versei, amikor még egyetemista volt, a Kortársban jelentek meg). Ebben az új könyvben szép számmal olvashatók olyan versek, amelyeknek végén nem egy csupasz évszám szerepel datálásként, hanem -tól-ig évjelölés: Győri László mert bizonyos, már publikált munkáihoz az érett költő tudatosságával hozzányúlni – vagyis saját munkáit nem tekinti változhatatlan múzeumi daraboknak –, itt-ott kicsit átírva, átigazítva, rövidítve – mai ízléséhez szabva – a korábbi verseket. (Annyira azért nem „ment neki” a fiatalkori műveknek, mint azt nevezetes módon Füst Milán tette sok költeményével…). Mintegy százhetven költemény van a könyvben – egy majdani alapos filológus bizonyára majd megvizsgálja, ezekből mi szerepelt, mi nem a költő 1968 és 1995 között kiadott négy kötetében. Immár nyolc éve, hogy a Skandalum napvilágot látott (rá egy esztendőre még egy kedves gyerekverskötettel is jelentkezett). Bizonyára keveset író, a kötetmegjelentetést s a közszereplést nem erőszakoló, tartózkodó alkata is hozzájárult ahhoz, hogy akadhatnak, akik azt hiszik: Győri László talán már nem is ír verseket. Hogy nem így van, azt ez a kék borítós, lírájának egész panorámáját nyújtó kötet igazolja – mint a cím mondja – bizonyos értelemben. ... ...Az Orosházáról származó, a különböző megyeszékhelyeken sokáig élő, majd a fővárosban újságíróskodó, könyvtáros-bibliográfusi munkát végző költőről írtak már annyit, hogy e sorok írójának ne kelljen „felfedezni”. Ez az összefoglaló kötet azonban kidomborítja költészetének némely vonását, markánsan jelenítve meg érett karakterét. A költemények nem megírásuk időrendjében sorakoznak a kötetben, laza önéletrajzi kronológia nyomvonalát követik. A könyv kis egységekből formálódó, könnyednek tetsző verses epikájának taglalása előtt beiktathatunk egy „belső mottót”. Ez a mottó Petőfitől való, Az apostol rémes-gyönyörű nyitó szakaszaiból: „Sötét a város, ráfeküdt az éj. / Más tájakon kalandoz a hold, / S a csillagok behunyták / Arany szemeiket. / Olyan fekete a világ, / Mint a kibérlett lelkiismeret. // Egyetlenegy kicsiny fény / Csillámlik ott fönn a magasban / Bágyadtan s haldokolva, / Mint a beteg merengőnek szeme, / Mint a végső remény.” Azért is helyénvaló Győri László versei kapcsán a mai költőnek Petőfit idézni, mert egy 1980-as költeménye Ferenczi Béni Petőfi-szobrát írja le, a két évtizeddel korábbi Gyula (a költő szobra akkor még ott állt) egyik éjszakájának képi környezetével együtt. Igazi Győri-remeklés ez: „Kardja pengéje letörve / markában puszta markolat / pengéje szeszláng részegeknek / szobra tövébe rókáznak ők // Megyek Gyulán a mély hóban / huszonhat évesen / ilyen mély hó idején született / mély-mély havakban mit keres…” A vers két utolsó sora pedig így szól: „mély-mély időben egyidős / torkomban sírás a holtakért”. És most vissza a kötetkompozícióra… Az idézett vers élményalapja és a későbbi vers gyökere valami ilyesmi lehetett: Győri László, a Békés megyei születésű fiatalember (származásáról, ama gyökerekről a kötet igen sokat elmond) valamikor a Kádár-éra mélyén (Simonyi Imre társaságában?) caplathatott a viharsarki „végeken”, egy éjjel meglátva a nagy előd és a remek szobrász köztéri szobrát. Bárhogy lett légyen is az eset, Győri költői tekintettel-lélekkel ábrázol. Önéletrajzi verses regényféle lett ez a válogatás? Némi tétovázással azt mondhatjuk, hogy igen. Lírai-tematikus tekintetben leggazdagabb az „első fejezetsor”, az orosházi gyermekkor emlékanyagának költői tárháza – remek fanyar tónussal, ironikus-önironikus színekkel, metszetekkel. Talán itt látszik meg, hogy Győri Lászlónak milyen eredeti a humora! (Bizonyos tekintetben Petri költészetével való rokonságot is érzékel a mai olvasó. Pedig az irodalmár valaha nemigen gondolhatott erre a „Kilencek” valamely költője kapcsán – tempora mutantur.)" (Kortárs 2003.július) Díjai, elismerései: Kaposvár Művészeti Díja 1971 , Radnóti Miklós-díj 1977 , Komárom megye Művészeti Díja 1981 , SZOT-díj 1985 , Bölöni-díj 1987 , Eötvös-ösztöndíj 1988 , JA-díj 1992 , Bethlen Gábor-díj 2009. Kötetei: A kései Éden. Noran Kiadó. 2008 A szó árnyéka. Kalligram Kiadó 2010. Piros a vér a pesti uitcán Magyar Napló (harmadik kiadás) 2006. Cím: 1956-os Intézet, 1074 Bp., Dohány u. 74. T.: (1)322-5228 (1)322-5228 (Közreadja: Fülöp Béla, interneten fellelt források alapján)

Évkönyvek

Orosházi évkönyvek gyújteménye

Orosháza sajtótörténet

Orosháza sajtója 1870-es évektől napjainkig (a lapok jellemzői):
I. 1870-1945:
II. 1945-2010.
1. Orosházi Napló - alapítva 1987- megszünt 1995. Főszerkesztők: Verasztó Lajos (1987-1991, Fülöp Béla (1991-92), Józsa Mihály (1992-1993)- ,Somi Éva (1994 pár hónapig voltak.), Fülöp Csaba (1995 - 1996.), - Jellege: közéleti hetilap. A lap Betéti Társaság formában működött, jelentős önkormányzati részaránnyal.
Verasztó Lajos visszemlékezése szerint a lap munkatársai. Munkatársak:Molnár Istvánné főkönyvelő , Vitális László tördelő szerkesztő
A lapba írtak: Csete Ilona ,Somi Éva ,Pribék Sándor, Fülöp Béla ,Domoki József , Koszorús Oszkár , Fülöp Csaba
Fotó: Szűcs László , Szűcsné Zsóka
1996-ben úgy döntött az önkormányzat, hogy a lapot megszünteti, mivel nem követte eléggé az adott politikai irányzatot. Helyébe az Orosházi Élet című hetilap lépett, de már megváltoztatott szerkesztőséggel és természetesen tartalommal is.
2. Orosházi Élet - alapitva 1995. Orosháza Város Önkormányzata, kiadta a Petőfi Művelődési Központ KHT, az önkormányzat felügyelete alatt működött. Főszerkesztői, vagy felelős szerkesztői: Kovács Erika, Farkas Andrea, Varga Zoltán, Poór Csaba). 1995-től ingyenesen terjesztett előbb fekete-fehér majd színes hetilap. 2006-ban átalakult a lap, s a Média Kft gondozásába került, Szerkezete, témaviláéga is jelentősen megváltozott, de továbbra sem lett (leginkább terjedelmi okok miatt) a hagyományosnak mondható, elemző, értelmező lap, hanem követi a mai általános trendet (sajnos!) inkább csak hírcsemegéket közölnek. Alapvető műfajai: hír, kishír, beszámoló. Igazán hiányzik a riport, a publicisztikai elemzés, értelmezés. Ellenben lényegesen különbözik a lap a 2006 előtti korszak újságjától, amely tele volt sikerprogandával. Példányszám induláskor : 10.000 körüli, jelenleg:
2. A hónap - alapítva 1990. december nyomtatott formában - szünetelt 1997. májusától, újraindult internetes formában 2004. decembertől http://www.ahonap.hu/ Főszerkesztő Fülöp Béla -
Jellege: kulturális magazin. kulturális folyóirat Megjelenik negyedévenként, ami szándékunkban áll továbbfejleszteni, akár úgy is, hogy legyen egy kispéldányszűmú nyomtatott változata is. Föbb rovatai jelenleg: Orosházi utcák-terek- emberek (utcatörténeti sorozat sok fényképpel; Galéria - képzőművészeti figyelő, bemutató; Könyv és Kritika : leginkább Orosházához kötődő könyvek szemléje, bemutatója; Kitekintő - Csabai ablak - Sass Ervin szerkeszti főleg a békéscsabai színházi élet és a képzőművészet áll a középpontban ;Zöldszalon irodalmi alkotások (novella, vers regényrészletek közlése; Tanulmányok: Orosházához kötődő tudományos igénnyel megírt, történelmi, irodalmi, szociológiai, néprajzi, témakörű st. írások közreadása: Beszélgető a város érdekes embereivel beszélgetések - interjúk- riportok közlése
3. Orosháza és Környéke Napraforgó:
Próbaszám Közéleti hetilap
1991. máj. 29. Főszerkesztő Kis Éva. Felelős szerkesztő és
kiadó Makula Győző. Szerkesztőség: Orosháza, Piactér 15.
Készült a Pergamen Kft nyomdájában 5900 Orosháza, Csorvási u.29.

II. próbaszám Közéleti hetilap
1991. jún. 14 Főszerkesztő Kis Éva. Felelős szerkesztő és
kiadó Makula Győző. Tördelte Szakáll Károly Szerkesztőség
Orosháza Piactér 15.
Készült az UNIOR NYK Nyomda és Kereskedelmi Leányvállalatnál
5900 Orosháza, Kistemplom u. 12. Leányvállalati igazgató
Szakáll Károly

III. próbaszám Közéleti lap
1991. júl. 3. A lap tudósítói Kurdiné Bárdos Piroska,
Bagamériné Trippe Rózsa. Felelős szerkesztő és kiadó Makula
Győző. Szerkesztőség Orosháza, Piactér 15.
Készült a Pergamen Ktf. nyomdájában 5900 Orosháza, Csorvási
u. 29.

1. szám Közéleti lap
1991. aug. 1. Felelős szerkesztő és kiadó Makula Győző
Szerkesztőség Orosháza, Piactér 15. Készült a Pergamen Kft.
nyomdájában 5900 Orosháza, Csorvási u. 29.

I. évf. 2. szám Közéleti havilap
1991 Szeptember Felelős szerkesztő és kiadó Makula Győző.
Szerkesztőség Orosháza, Piactér 15. Készült a Pergamen Kft.
nyomdájában 5900 Orosháza, Csorvási u.
29.
További számok megjelenéséről nincs tudomásunk. A korabeli szerkesztők úgy emlékeznek a lapra, hogy inkább választási kampánylap jellege volt. Makula Győző népszerűsítése állhatott a középpontba, gondolkodásának a középpontjába a család gondolatát állította, ezért szándéka szerint orosházi jeles családok bemutatásával indított sorozatot.

Sajnos igen hamar megszünt az anyagiak hiánya, a kellő szakértelem hiánya, a közönség érdektelensége miatt.
4. Orosházi Párbeszéd:
5. Krónika:
6. Orosházacafe online újság: Alapítva 2009.
7. Rádió Orosháza
8. Rádió '47
9. Orosházi Krónika
10. Orosháza Városi Televízió

11. Orosházi Harangszó

( Jegyezte és közreadja Fülöp Béla, adatközlők forrásai alapján)

Orosháza - kultúra

Orosháza kultúrtörténetével foglalkozó írások:

1. Tanulmányok a 250 éves Orosháza és vidéke történetéről. Orosháza, 1995.

2.

Orosháza mezőgazdasága

Orosháza mezőgazdaságát bemutató munkák:
1. Tóth Lajos: Küzdelmes évek.
2. Tóth Lajos:
3. Fülöp Béla: Dózsa Tsz története I.
4. Fülöp Béla: Dózsa Tsz története II.
5. A szocializmus útján
6. A tanyavilág átalakulása
7. Orosháza monográfiája I_II.. 1965.
8. Dr. Násztor Sándor: Hat évtized 1950.2010 - Hatvan éves az orosházi AGRO-MRt.Agro Mrt. 2010. 152.pag.
9. Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről. Orosháza. 1995. Szerk. Hévvizi Sándor és Szabó Ferenc

10. Verasztó Antal: Az orosházi szárazmalmok, szélmalmok nyomában (1744-1891). Helios Kiadó - Orosháza. 2000.

Orosháza ipartörténete

Ipartörténeti munkák gyűjteménye:
1. Gulyás Mihály: A baromfifeldolgozás és baromfi-konzerv-gyártás története Orosházán. (Feldolgozás 1880-tól, konzervgyártás 1963-tól). Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága. Békéscsaba - Orosháza. 1987.
2. Verasztó Antal: 50 éve meghúzott csavarok (a Vasműanyag története). 1997
3. 120 éves az orosházi ipartestület (1885-2005). 2005 ( Verasztó Antal is társszerző)
4. Verasztó Antal: Az orosházi szárazmalmok, szélmalmok nyomában (1744-1891). Helios Kiadó Orosháza. 2000. (Szerkesztette Fülöp Béla)

5. Lovay Zsuzsanna: Thék Endre (1842-1919), Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, Orosháza, 2007.

Orosháza városimázs

Városképpel, építészettel, városfejlesztéssek kacsolatos írásokat akarunk folyamatosan összegyűjteni.
1. Orosházi utcák - terek - emberek sorozat (A hónap kulturális folyóirat számaiban 2008-tól http://www.ahonap.hu/ )
2. Koszorús Oszkár: Szobrok, emlékművek, emléktáblák. In.:Juhász Balázs Gyűjtőklub Évkönyve 1976-77.

Orosháza népélete

1. Tanulmányok a 250 éves Orosháza és vidéke történetről. Orosháza, 1995.

Orosháza - mesék

1. Veres Imre (1853-1879 : Orosházi népmesék (megjelentek a Magyar Nyelvőrben) összegyűjtve és bevezető tanulmánnyal ellátva, Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve. Szerk Nagy Gyula. 1960.
2. Dr. Hajdu Mihály Orosházi népmesék In. Orosháza története és néprajza. 1965.
3. Károlyi Fülöp Béla: Gyopárka tündér. 2002. Helios Kiadó
4. Károlyi Fülöp Béla: Gyopárka tündér meséi. Helios Alapítvány. 2008.
5. Péter László: Egy elfelejtett népköltészeti gyűjtó halálának 80. évfordulójára. Ethnographia.1959.
6. Károlyi Fülöp Béla  - Tóth Nóri: Orosházi csudafa. Helios Kiadó.2012.

Orosházi iskolák történetei

1. A gimnázium története Orosházán 1933-1986. Kiadja a Táncsics Gimnázium. 1988. (Keller József - Fülöp Béla)
2. 50 éves a zeneiskola. 2005. (Dinnyés István)
3 Tanulmányok a 250 éves Orosháza és vidéke történelméről. Orosháza. 1995.

Orosháza története

1.Verasztó Antal: Orosháza díszpolgárai. 1889-2002. Orosháza, 2002
2. A szocializmus útján Orosháza 1944-1974 (szerk. Zilahi Lajos)
3. Tanulmányok a 250 éves Orosháza történetéből. Orosháza Város Önkormányzata. 1995.. Szerkesztette. Hévvizi Sándor és Szabó Ferenc. (Tartalomjegyzék itt:klikk
4. Mozaikok Orosháza és vidéke múltjából szerk. Rózsa Zoltán. Szántó Kovács Múzeum. 2010.
5. Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei a XIX. század végéig, Orosháza. 1994

6. Mozaikok Orosháza és vidéke múltjából (Benne: Az ősi Gádoros titkai - Rózsa Zoltán, Balázs János; Mesélő halottak - Erostyák Zoltán; Orosháza átalakuló stratégiái a trianoni béke után - Kovács Edina) . Szántó Kovács János Múzeum, 2011.

7. 1956 emlékezetünkben Az 19567-os magyar forradalom hazai és orosházi eseményei (Koszorús Oszkár tanulmánya. Petőfi Kulturális KHT. Orosháza. 2006.

8. Mozaikok Orosháza és Vidéke múltjából (Benne: Rózsa Zoltán:A Fehértótól a Sóstóig; Erostyák Zoltán: Eleink eledele, Kovács Edina: Megjött a várva-várt kisvonat!...- a Piactérre
9. Korbely György: Orosházi rendszerváltók. Jelen-Orosházi Almanach. 2009.99.

Justh Zsigmond

Ribár János: evangélikus lelkész, választás szerint esperes
1947. március 27-én született Csanádapácán. Az általános iskola után az orosházi Táncsics Gimnáziumban szerzett érettségit 1965-ben. Kiutat keresve az akkori totalitárius társadalom értelmet bénító valóságából küzdelmes szellemi útkeresés után 1966. őszétől az akkor Evangélikus Teológiai Akadémiának nevezett egyházi intézmény (ma Hittudományi Egyetem) diákja lett.
1971-től segédlelkész Szegeden, 1973-ban eisenachi diák (NDK), majd hazajövetele után Budapest Pesterzsébeti segédlelkész. Első önálló szolgálati helye 1975. decemberében kezdődött, amikor a ceglédi evangélikus egyházközség hívta meg parókus lelkészi szolgálatra. Ezekben az években kezdte meg a tanatológiai (haláltudomány) kutatásait, és számos (Kossuth) rádió és TV műsorban vett részt (1983 során készült el az MTV-nél a „Meneto mori” 4 részes sorozat, amelyet 1984. elején vetített a magyar televízió.)
1983. október végétől újra Szegeden, de ekkor már önálló parókus lelkész. Közéleti szereplése élénk, főleg a média foglalkoztatja a tanatológia miatt.
1984-85.: Tübingenben (NSZK) folytatta teológiai tanulmányait, speciális területe a mélylélektanon tájékozódó poimenikai (lelki gondozási) kérdések. 2 szemesztert töltött Tübingenben.
1992-ben Békéscsabára került, a rendszerváltás elején itt az evangélikus gimnázium szervezéséből vette ki a részét.
1993. november 28-tól kezdődően orosházi lelkész, vagyis éppen 15 esztendeje. 1995-ben a Nyugat-Békési Evangélikus Egyházmegye gyülekezetei esperessé választották meg. 2000-ben újra választották, és a 6 éves ciklus után 2006-ban harmadszorra is megválasztották az esperesi tisztségre, amely az Evangélikus Egyházban a püspök közvetlen munkatársát jelenti. A Déli Kerületben 5 esperes van.
Gyülekezeti lelkészként Orosházán a leghangsúlyosabb ténykedési területe az oktatás, az evangélikus általános iskola, majd gimnázium munkájának a segítése. Azon fáradozott Orosházán a 90-es évek közepén, hogy az iskola külseje is megváltozzon. Ekkor került sor a nagy építkezésre, új emelet került az iskola épületére.
1994. tavaszán indította el az egyházközség periódikus lapját, a Harangszó újságot, amely immáron messze túl az orosházi határon ismert.
Egy cikluson keresztül – 1994-1998. – között városi képviselő.
2002 ősze óta pedig, immáron második ciklusban, Békés Megye Képviselőtestülete „Etnikai, Nemzetiségi, Kisebbségi, Vallásügyi és Ifjúsági Bizottságának” un. külsős tagja.
Orosháza ismertségét sokféle egyházi eseményen keresztül is elősegítette. 2001. augusztus 18/19-én Orosházán volt az Evangélikusok III. Országos találkozója, amely 3000 vendéget jelentett egyszerre a városnak.
Itt alakult meg a MAEK nevű szervezet: a határainkon túli Magyar Evangélikusok Közössége, majd Egyesülete.
Itteni szolgálata alatt többször került sor országos rádiós és tv-és istentiszteletre, ami szintén a város nevét öregbítette határokon belül és kívül.
Író ember, országos egyházi lapban írt publicisztikáját 2007-ben kötetben adta ki a helyi gyülekezet és püspöki kerület.
A publicisztikán kívül számos – tanatológiai – tudományos dolgozat szerzője, és mind a mai napig sok helyre hívják előadásokra.
A helyi közéletből is kiveszi a részét. Az egyházközségben végzett munka áttételesen a város javát is szolgálja.
Ösztöndíjai, külföldi tanulmányútjai: Eisenach, 1973, Tübingen 1984/85. Erlangen 1990.
Könyvei:
1. „Ne félj, csak prédikálj…”. 2007-ben jelent meg egy gyülekezeti / egyházi kiadvány az írásaiból
2. Számos folyóiratban jelentek meg írásai, melynek gyűjteményi felsorolása elkészítésre vár
3. Orosházi Harangszó - az orosházi evangélikus egyház időszaki folyóiratának főszerkesztője 1994-től

(Jegyezte Fülöp Béla, Ribár János közlései alapján)

Buzai Csaba (1975. augusztus 27., Orosháza). Könyvtáros, 1995-től az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár munkatársa. Gyermekei: Buzai Brúnó (2007) és Buzai Dorka (2009). 2004-ben végzett a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karán, könyvtár szakon. 1996-tól másodállásban az Orosházi Élet című hetilap munkatársa, 2004-2005-ben a Nemzeti Sport című országos napilap tudósítója.
Jelentősebb publikációk:
- Buzai Csaba, Törköly József: Kardoskút története. - Kardoskút, 2001. - 287 p.
- Buzai Csaba: Kardoskút olvasóköreinek sorsa a XIX-XX. században, a falusi társadalom és kultúra átalakulásakor. - In. A Szántó Kovács Múzeum évkönyve. 8. - Orosháza, 2006. - p. 309-320.
- Buzai Csaba: Közönség, kapcsolatok - közönségkapcsolatok. - In. Korszerű könyvtár. E 2.2 : Könyvtármarketing. - Bp., 2007. (április) - p. 1-10.
- Buzai Csaba: Múlt, jelen, jövő a Barackosi Olvasókör életében. - In. "Mert a szívnek teljességéből szól a száj" : könyvtártudományi tanulmányok Hajdu Géza 80. születésnapjára - Szeged, 2007. - p. 83-106.
- Buzai Csaba: CD-ROM-ok a könyvtárban. - In. Korszerű könyvtár. C 1.6 : Állománymenedzsment és szolgáltatási politika. - Bp., 2007. (november) - p. 1-14.
Szakmai díjak:
- Az év fiatal könyvtárosa cím (2007). A Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség pályázata.
Elérhetőségek:
- bcsaba@justhvk.hu
- http://bcsbcs.gportal.hu/
(Jegyezte BCsaba)

Tóth Lajos (tanár - író -): 1932 Orosháza - 1999. ?
Az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium tanára volt.
Művei:
1.Benke Gyula munkássága és a szarvasi nevelőképzés száz éve. 1964
2. Életrajzok. 1970.
3. Küzdelmes évek. (Az orosházi Új Élet Termelőszövetkezet első húsz esztendeje 1950-1970). 1970
3. Az orosházi Új Élet Termelőszövetkezet képekben. 1970.
4. Békési novella antológia . 1975.
5. Váratlan látogató.(regény és novella) 1980
6. Tartalmas évek. 10 év az orosházi Új Élert Termelőszövetkezet mindennapjaiból. 1980
7. Gyorsuló időben (Békéscsabai Pedagógiai Intézet kiadványai) szerkesztése. 1982.
8. Elpergő napok (Versek Békésből) 1981.
9. Az Afrika-kutató Kovács János élete. 1989.
10. Egy presszóasztal kesergései (tollrajzok) 1967, 2005. (Erkel Sándor Magyar Téka Könyvesház)

Orosházi Szépmíves Céh

Az Orosházi Szépmives Céh alakuló közgyűlését 1936. február 10-én tartották az Alföld Szálló nagytermében
A Békés Megyei Levéltár őrizetében található Szabó Pál irathagyatéka, melyben életrajzi adatokat, visszaemlékezéseket, írói munkásságának állomásait, valamint újságírói és helytörténészi műveit is megismerhetjük. A következőkben foglalta össze a céh működést:
„ A harmincas években a legjelentősebb munkám az Orosházi Szépmives Céh megszervezése volt. Az egyesület formálisan 1936-ban alakult, de ténylegesen már évekkel korábban is működött. 1938-ban a tagok nagyobb része és én is elköltöztünk Orosházáról. A céh megszűnt, de nevekkel később is találkozunk: Sós József, Fekete Zoltán, Boldizsár István, Maronyák József, Kohán György Kossuth-díjat kaptak… Megírtam Orosháza történetét, sok előadást tartottam.
( Forrás: http://www.bekesmegye.com/bekes-megye/oroshazi-szolas-mondasok-avagy-megyei-anekdota-kincseink-i

A kislexikon szerkesztése során felhasznát források:
1. A személyes adatlapok kitöltése akiket elértünk
2. Nagy Gyula: Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. 1975.

http://epa.oszk.hu/01500/01577/00004/pdf/bmmk_1975_569-576.pdf

3. Verasztó Antal: Orosháza díszpolgárai 1889-2002. 2002. pag. 88
4. Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei. 1994.
5. Verasztó Lajos az Orosházi Napló első főszerkesztő visszaemlékezései (Fülöp Béla birtokában az írásos anyag)
6. Somi Éva egykori munkatárs írásos visszaemlékezései (Fülöp Béla birtokában az írásos anyag)
7. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
8. Dr. Kiss A. Sándor írásos közlése munkásságáról 2008. febr. 16
9-Tanulmányok a 250 éves Orosháza és vidéke történetéből. 2005.

Juhász Nagy Vilmos
1904 június3-án született Hódmezővásárhelyen Juhász Nagy János és Csepregi Julianna gyermekeként. Elemi iskoláit Hódmezővásárhelyen és Kardoskúton a tanyai iskolában végezte, majda négy polgárit Orosházán. Kétéves mezőgazdasaági szakisakoláját ezután Hódmezővásárhelyen végezte el.
1924-ben a Gazdaszövetség országos szervezésében részt vett egy németországi csereakcióban. Az ott töltött idő alatt megtanulta a nyelvet és megismerte az ottani gazdálkodási módszereket. Hazatérve élményeiből előadásokat tartott.
Bekapcsolódott a kardoskúti ifjúsági egyesület munkájába, s annak elnöke lett.1928-ban nősült, s ekkor ment külön kenyérre az apjától, illetve szülei Orosházára költöztek. 10 évig volt az Aranyadhalmi Olvasókör műkedvelő rendezője, később a Kardoskúti Olvasókörnek hosszú ideig elnöke. A kardoskúti Hangya Szövetkezetnek igazgatója, éveken keresztül a Puszta egyik felének gazdasági elöljárója volt. Részt vett a vasarhelykutasi írótalálkozón, a Simándi Béla által kiadott Tanyai írások с kéthavonként megjelenő újság szerkesztőségi tagja is volt. Több cikke jelent meg különféle lapokban.
Kardoskúton a Puszta 108. szám alatt volt a tanyája. Kardoskútnak Hódmezővásárhelytől való elszakadásának egyik élharcosa volt, s ennek mintegy büntetéseként 1944-ben több hónapos katonai szolgálatra behívták, holott a gazdasági elöljárói tisztsége mentességet adott a szolgálat alól.
1950-ben önállósult Kardoskút, s az akkori Rákosi-rendszer őt kuláknak nyilvánította. A kor az ünálló paraszti gazdaálkodást nem tűrte, ő ellene lázadt, belépett a Fehér Gárda nevű ellenállási szervezetbe. A szervezetet rövid idő alatt az államvédelmi szervek felgöngyölítették, őt 1950. szeptember 6-án letartoztatták. Szegeden 1951. január 10-én 30 társával együtt elítélték. Tizenöt évi b9rtönbüntetést és teljes vagyonelkobzást. Társai közül kettőt felakasztottak. A börtönbüntetését Márianosztrán majd Várpalotán töltötte. 1954-ben a várpalotai szénbányában bányarobbanás volt, ők ott dolgoztak, s így súlyos balesetet szenvedett az egyik lába szétroncsolódott, ami egész életére maradandóan megmaradt.
1956-os forradalom idején Vácon kiszabadult, s hazatért Kardoskútra. 1957. március 6-án Békéscsabára rendelték, ahol közölték, hogy elözőleg kiszabott büntetzését tíz évre mérsékelték, mivel az még nem tellett ki, visszakerült Vácra, majd ismét Márianosztrára vitték, majd lába rosszabbodása miatt a budapesti rabkórházba került. 1960. július 26-án szabadult Márianosztráról. Még fél évig havonta kellett jelentkeznie a rendőrségen, ám élete végéig megfigyelés alatt állt.
Orosházán élt ezután, ahol rendszeresen eljárt a könyvtárba, múzeumba, Nagy Gyula biztatására írta meg a paraszti gazdálkodás emlékeit 1928-ig, azaz, amig megnősült. Ez a kézirat a gyulai levéltárba került.
1993. május 15-én halt meg. 1990-ben rehabilitálták, 1997-ben megkapta a Szabad Magyarországért Érdemkeresztet, 1999-ben pedig kormánykitüntetést kapott "Szabad Magyarországért Emléklapot"
Írásait lánya gyűjtötte össze és adta ki 2003-ban " Visszapillantás életutamra" címmel.
Jegyezte Fülöp Béla Juhász Nagy Vilmos leánya Paulovics Józsefné Orosháza, Teréz utca 6. közlései alapján 2010. november 20.)
* ( Források: Nagy Gyula "Adatközlőim" a Vásárhelyi puszta sorozat mellékletéből átvéve, és lánya Paulovics Józsefné visszaemlékezése)

Dr. Hajdú Mihály
Orosházán született 1933-ban, Parasztcsaládból származik. Az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett és Kardoskút községben tanított. Itt kezdett néprajzzal és nyelvészettel foglalkozni. Egyetemi tanulmányainak elvégzése után néhány évig tanított az orosházi mezőgazdasági technikumban. Nyelvészetből doktorált, majd ösztöndíjas aspiráns lett. Kandidátusi értekezését 1970-ben védte meg. Jelenleg az ELTE Magyar nyelvtörténeti és nyelvjárástani Tanszéken dolgozik. Kutatóterülete a magyar dialektológia és névtan. Munkái: A magyar nyelvjárási olvasókönyv és Magyar becézőnevek története. A Magyar Nyelvtudományi Társaság titkára.
(Szerkesztés alatt álló szócikk)

Orosházi könyvkiadás és könyvkiadók 1945 után

Orosházán az 1800-as évek második felében a megindult polgárosodás eredményeként, megjelent a saját, a helyi újság- és könyvkiadás is. A lapkiadói tevékenység ekkor a megalakult nyomdák mellett jött létre, a könyvkiadás inkább magánkezdeményezésre történt, bár a könyvek kiadása nem igazán jellemző ekkor még. A kevés szám ellenére, 19 századi könyvek fontos eseményei a település szellemi életének, s leginkább a lelkészek áldásos munkáját dícséri. Számbeli nagyságuk szerény, de a város krónikás történelme miatt igen fontosak, hiszen ezekben őrződött meg az itteni történelem. Ezek a művek: Balassa Pál:
A 19. századi újságok ezek voltak:
A 20. század
Orosházán 1945 után a könyvkiadás gyakorlata különösen 1948-as esztendőt követően jelentősen megváltozott. Korábban különösen a két világháború közötti időben az orosházi nyomdák gyakorlata volt a könyvkiadás is. Főleg helyi jellegű kiadványok kerültek ki a nyomdákból a rendszeresen megjelenő heti- és napilapok mellett. Az 1950-es évektől gyakorlatilag a '80-as évek derekáig a könyvkiadás szigorú engedélyezési procedurához volt kötve. Az engedélyeket általában a Megyei Tanács Művelődési Osztálya adta ki, lektori vélemények alapján. A békéscsabai irodalmi élet, a Kner Nyomda jelenléte, az Új Auróra, és utóda a Bárka irodalmi folyóiratok köré csoportosuló alkotók számára több szerencsés publikálási lehetőség nyílt. Orosháza ilyen téren inkább visszahúzódó volt, kiemelkedőt csupán Nagy Gyula tevékenysége volt, bár a Városi Tanács finanszírozta a könyvek megjelenését, de inkább azokat, amelyek a szocializmus diadalát hirdették. Ekkor - a 70-es években - megindult a termelövetkezetek történetét bemutató könyvek iránti igény. Ezeket a termelőszövetkezetek finaszírozták, a szerzőket megkeresték és felkérték és szerző tiszteletdíjakat is fizettek. Igy jelent meg az Új Élet termelőszevetkezet két könyve (Tóth Lajos munkája), A Dózsa termelőszövetkezet története, két kötetben (Fülöp Béla munkája) A jelentősebb alkotók (vagy mondhatni szerencsésebbek az országos könyvkiadók gyakorlata szerint jelentették meg műveiket a 80-as években inkább (Pl. Csizmadia Imre és Repka János paraszti önéletrajzírók). A helyi jellegű kiadványok így meglehetősen háttérbe szorultak, néhány periodika, mint a Gyűjtők klubjának évkönyvei jelentek meg általában stencilezett formában, illetve a Városi Tanács jelentett meg munkákat ( mint a Szántó Kovács János Múzeum Évkönyvei, az Orosháza monográfia I-II. kötete, de ezek is szigorű engedélyezési eljáráshoz voltak kötve.) Iskolai évkönyvek több évtizedes visszaszorítása után időnként sikerült a Táncsics gimnáziumnak feléleszteni a hagyományt, bár hosszú engedélyezési eljárások elözték meg kezdetben az ilyen könyvek kiadását is.
1990-től gyökeres változás történt. Helyi kiadók alakultak vagy intézmények civil szervezetek is vállalkoztak könyvkiadásra és pezsgő szellemi élet csírái kezdtek kibontakozni, de mindez hamar meg is fulladt. kiderült, hogy Orosháza még nem eléggé befogadó ilyen téren, tehát a könyvkiadások saját lábukon nem tudtak nem tudtak megállni, mert nem volt és még ma sincs ( vagy még inkább nincs) könyvenként legalább 1000-1500 fős vásárló közönség, ami már szerényen eltartana egy könyvkiadási vállalkozást talán . Könyvet kiadni ma is csak erős anyagi támogatással jelent, valójában kifizetővé tenni nem lehetett. Ilyen módon általában nincsen szerzői tiszteletdíj s, s további kiadásokhoz való anyagi forrás gyűjtése sem valósul meg. A helyi kiadványok leginkább ajándékozás útján terjednek, amit egy réteg el is vár, hogy kapjon belőle, bár általában ők ezt követően néhány példányt vásárolni is szoktak. Egy könyv ára bonyolult összetevők sorából áll. Ebből a legfontosabbak: nyomdai előkészítés, nyomdaköltség, korrektor, kereskedői jutalék, adó, -áfa, kulturális járulék, esetleg szállítás, postaköltségek. stb.
I. A Szántó Kovács János Területi Múzeum kiadványai az elmúlt évtizedekben
- Az orosházi tanyavilág átalakulása c. 1985. kiadja: Orosháza Város Tanácsa
- „ Kiskarácsony, Nagykarácsony…” c. Adventi népszokások Orosházán és környékén. 2003. Szerk.: Erostyák Zoltán András
- Fekete bőr, fehér lélek c. Lakatos Tibor és Lukács Béláné versei 2004. Szerk.: Verasztó Antal
- Darvas József Irodalmi Emlékház Orosháza c. 1986. kiadja: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága
- Darvas József emlékezete c. 2002. Szerk.: Zilahi Lajos
- In: Az Alföld nehéz hűségében. Dolgozatok a 75 éves Szabó Ferenc tiszteletére c. Szerk.: Bárdos Zsuzsa
Orosháza, 2010.
- Szenzációs Orosháza. Bulváros társadalomrajz a 20. század első évtizedeiből c.
A híreket válogatta, gondozta, illetve szerkesztette: Erostyák Zoltán
Orosháza, 2010.
- Szántó Kovács Múzeum Évkönyve 6. Szerk.: Rózsa Zoltán 2003.
- Szántó Kovács Múzeum Évkönyve 7. Szerk.: Rózsa Zoltán 2005.
- Szántó Kovács Múzeum Évkönyve 8. Szerk.: Rózsa Zoltán 2006.

II. Táncsics Mihály Gimnázium kiadványai:

III: József Attila Általános Iskola, )
IV. Helios Produceri Iroda: Magánvállalkozásként alakult 1990-ben és 1998-ig működött, amikor tevékenységét megszüntetni kényszerült a veszteséges tevékenységek miatt. Tulajdonosa: Fülöp Béla volt, s leginkább könyvkiadással foglalkoztak, a helyi könyvkiadás fellendítésére jött létre. Több sorozatot indított: "A Hónap könyve", "Lírai barangoló", s sorozaton kívüli munkák. Az iroda jelentette meg 1990. decembere és 1997. májusa között A HÓNAP című kulturális közéleti magazint is, kezdetben 1000 majd 500 példányban. Néhány évig működtette az ORTT frekvencia pályázatán elnyert frekvenciasávban (88,6.) a Rádió '47 helyi adót is, 1994- től az 1998-as esztendő végéig.
Helios Kiadó ( magánkönyvkiadás - 1991-ben alapítva a kiadó s 1997-ig működött))
Kiadott könyveink, melyek szerkesztője Fülöp Béla volt.
(A Hónap könyvei sorozat - szerkesztette Fülöp Béla)
1- Fülöp Béla - Hétköznapok (publicisztikai írások)
2. Verasztó Antal: Időrák (publicisztikai írások)
3. Benedek Zoltán - Nagykároly (kismonográfia Nagykároly várostörténet)
4. Benedek Zoltán: Érmellék (monográfia)
5 - 6. Fülöp B., Fülöp Csaba, Pleskó Ilona, Somi Éva : Irodalmi feladatgyújtemény középiskolásoknak I. és II.
7. Nagy Pálné, Pribékné Pataki Judit, Kulcsár László, Kulcsár Lászlóné, Laskovicz Júlia, Forman Istvánné:Összefoglaló nyolcadikosoknak matematikából, fizikából, biológiából és számítástechnikából - segédtankönyv)
8. Faragó Istvánné: Felvételi a középiskolába magyar nyelv és irodalomból (segédtankönyv)
9. Fülöp Béla: Mementó( a II. világháboró orosházi hősei)
10. Domoki József: Kisvárosi panoptikum (tollrajzok). 1999.
11. Harasztosi Lujza (Fülöp Béla): 111 Sikeres leves
12. Harasztosi Lujza (Fülöp Béla): 111 Gombás étel
13. Fülöp Béla: Orosháza és környéke (útikalauz)
14. Fülöp Béla: Gyopárosfürdő (fürdőtörténet és útikalauz)
15. Fülöp Béla - Keller József: A gimnázium története Orosházán 1933-1986
16. Verasztó Antal: 50 éve meghúzott csavarok - Az orosházi Vasműanyag története
17. Verasztó Antal _ Zomba - Orosháza kapcsolattörténete
18. Elek László: Három portré (Justh Zsigmond, Eötvös József, Jászai Horváth Elemér
19. Elek László: Meditáció Justh Zsigmondról, az emberről, az íróról
20. Verasztó Antal: Az orosházi szárazmalmok, szélmalmok nyomában (1744- 1891) 2000.
LÍRAI BARANGOLÓ SOROZAT - (SZERKESZteTTE FÜLÖP BÉLA)
1. Kádár Ferenc: Röghöz kötve - versek
2. Dán Judit: Versek
3. Bodicsi Zsuzsanna: Hajnalkérlelő (versek)
4. Váli József: Látlelet (versek)
5. Sróth Ödön: Visszajelzések (versek)
6. Fülöp Béla: Fenyő a Hegyen (versek)
7.Sass Ervin: Sziklákat görgető bogarak (versek)
8. Gonda Géza Tamás: A Hold átka alatt (versek)
9. Kánya Éva: Kő-kövi versek (mondókák)
10. Witt Márta: A vágyak romjain (versek)
11. Balogh Örse: Hazajöttem (versek)
A Helios Kiadó gondozásában megjelent mintegy 31 könyv. Azt követően kisebb mennyiségben a Helios Alapítvány folytatott könyvkiadási tevékenységet, ami napjainkban is tesz.

V. Kulturális Kapcsolatok Egyesülete: (5900 OROSHÁZA, KOSSUTH LAJOS UTCA 14-16. I./4.)
KÖNYVEK, ALBUMOK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK:
1 A Jelen, Orosházi Almanach 2001, 102 p. Szerkesztette: Sass Ervin ,Felelős kiadó: Gonda Géza ,Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete .Nyomdai előkészítés: Bacsa András , Nyomtatás, kötés: INICIÁLÉ Bt. , Felelős vezető: Prozlikné Bor Gabriella , ISSN 1587-883 X , Orosháza, 2001.
2. A Jelen, Orosházi Almanach 2002, 154 p. Szerkesztette: Sass Ervin , Felelős kiadó: Gonda Géza , A kéziratot gondozta: Bertáné Halász Edit , A borítón Alexin Andor Bille-ház című linója , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Nyomdai előkészítés: Bacsa András , Nyomtatás, kötés: INICIÁLÉ Bt. , Felelős vezető: Prozlikné Bor Gabriella , ISSN 1587-883 X , Orosháza, 2002.
3. A Jelen, Orosházi Almanach 2003, 154 p. Szerkesztette: Sass Ervin , Felelős kiadó: Gonda Géza , A kéziratot gondozta: Bertáné Halász Edit , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete ,Nyomdai előkészítés: Bacsa András , Nyomtatás és kötés: INICIÁLÉ Bt. Orosháza , Felelős vezető: Prozlikné Bor Gabriella , ISSN 1587-883 X , A borítón Török István grafikája: Orosháza, Nagyatádi telep , Orosháza, 2003.
4. A Jelen, Orosházi Almanach 2004, 180 p. , Szerkesztette: Sass Ervin , Felelős kiadó: Gonda Géza , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Nyomdai előkészítés: Bacsa András , Nyomtatás és kötés: INICIÁLÉ Bt. Orosháza , Felelős vezető: Prozlikné Bor Gabriella , ISSN 1587-883 X , A borítón Kett Groza Ioan aradi festőművész grafikája , Orosháza, 2004.
5. A Jelen, Orosházi Almanach 2005, 176 p. Szerkesztette: Sass Ervin , Felelős kiadó: Gonda Géza , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Nyomdai előkészítés: Bacsa András , Készült: a Garmond 2000 Kft. Szeged gondozásában ,Nyomdavezető: Kinyik Erika , ISSN 1587-883 X , A borítón Őze István grafikája: Orosháza, új posta Orosháza, 2005.
6. A Jelen, Orosházi Almanach 2006, 136 p. Szerkesztette: Sass Ervin , Felelős kiadó: Gonda Géza , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, Orosháza , Készült: a Garmond 2000 Kft. Szeged gondozásában , Nyomdavezető: Kinyik Erika ISSN 1587-883 X , A borítón az orosházi postabélyegző 1847-ből , Orosháza, 2007.
7. A Jelen, Orosházi Almanach 2007-2008, 132 p. Szerkesztette: Sass Ervin , Felelős kiadó: Gonda Géza , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Készült: a Garmond 2000 Kft gondozásában , Nyomdavezető: Módra Zsolt , ISSN 1587-883 X , A borítón az orosházi Kossuth-tér száz évvel ezelőtt. (Korabeli postai levelező-lap Koszorús Oszkár gyűjteményéből) , Orosháza, 2009.
8. A Jelen, Orosházi Almanach 2009, 152 p. Szerkesztette: Sass Ervin , Technikai szerkesztő: Kőszegi Barta Kálmán
Felelős kiadó: Gonda Géza . Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Készült: a Garmond 2000 Kft. Gondozásában
Nyomdavezető: Módra Zsolt , A borítón „Dudás az ev. Toronyban”. , (Korabeli postai levelező-lap Koszorús Oszkár gyűjteményéből) , ISSN 1587-883 X , Orosháza, 2010.
9. Verrasztó Gábor: A Nagymágocsi Kastély, 117 p. Megjelent az „Orosházi Könyvek” sorozatban, első kötet ,Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Felelős kiadó: Gonda Géza , Készült: a Garmond 2000 Kft. Gondozásában , ISBN 963 87048 4 5 , Orosháza. 2006.
10. Verrasztó Gábor: Rezes-Molnár Lajos – Egy orosházi festőcsalád története, 202 p. Megjelent az „Orosházi Könyvek” sorozatban, második kötet , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Felelős kiadó: Gonda Géza , Készült: a Garmond 2000 Kft. Gondozásában , ISBN 963-06-1108-2 , Orosháza, 2006
11. Lovay Zsuzsanna: Thék Endre (1842-1919) , Írta, a képeket és a dokumentumokat válogatta: Lovay Zsuzsanna
Fotók: Kolozs Ágnes , Színes felvételek: Tőke Béla , Borítón: Thék Endre, 1909 körül (Szántó Kovács János Múzeum, Orosháza, Itsz: 85.8) , Megjelent „az Orosházi Könyvek” sorozatban, harmadik kötet) , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Felelős kiadó: Gonda Géza , A könyv megjelentetését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. , ISBN 978-963-87048-5-6 , Nyomdai előkészítés: Atelier 21 Kft. , Nyomás: PharmaPress Kft. , Orosháza, 2007.
12. Tóth István fotóművész, 56 p. (Az album a művész 100. önálló kiállításának – Orosháza PMK - alkalmára jelent meg.)
Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Felelős kiadó: Gonda Géza egyesületi elnök , Nyomás és kötés: Petőfi Nyomda és Csomagolóanyag-ipari Rt. , Felelős vezető: Sebesvári László vezérigazgató , Orosháza, 1995.
13. Művészet Határtalanul (Arta Fara Hotare, Art Across Borders) Művészeti Album, 52 p. , Az album kiadása a Phare CBC program támogatásával valósult meg. . Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Felelős kiadó: Gonda Géza
Készült: a Pergamen Nyomdaipari Kft. Gondozásában , ISBN 963 216 324 9 , Orosháza, 2004.
14. Művészet Határtalanul (Arta Fara Hotare, Art Across Borders) Képzőművészeti Album, 60 p. Az album kiadása a 2003-as Phare CBC program támogatásával valósult meg. Szerkesztette: Dr. Olasz Sándor irodalomtörténész, Szegedi Tudományegyetem , Dr. Serban Dimitru egyetemi docens, Temesvári Tudományegyetem , Dr. Kocsis Rudolf egyetemi adjunktus, Temesvári Tudományegyetem , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Felelős kiadó: Gonda Géza
Készült: a Garmond 2000 Kft. Gondozásában , ISBN 963 87048 0 2 , Orosháza, 2006.
15. Művészet Határtalanul (Arta Fara Hotare, Art Across Borders), Fotóművészeti album, 60 p. ,, Az album kiadása a 2003-as Phare CBC program támogatásával valósult meg. Szerkesztette: Dr. Olasz Sándor irodalomtörténész, Szegedi Tudományegyetem Dr. Serban Dimitru egyetemi docens, Temesvári Tudományegyetem Dr. Kocsis Rudolf egyetemi adjunktus, Temesvári Tudományegyetem , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Felelős kiadó: Gonda Géza ,ISBN 963 87048 1 0 , Orosháza, 2006.
16. Művészet Határtalanul (Arta Fara Hotare, Art Across Borders), Szakmai kötet, 60 p. ,(A Phare CBC program keretében az orosházi és az aradi konferencia előadásai.) , A kötet kiadása a 2003-as Phare CBC program támogatásával valósult meg. , Szerkesztette: Dr. Olasz Sándor irodalomtörténész, Szegedi Tudományegyetem , Dr. Serban Dimitru egyetemi docens, Temesvári Egyetem , Dr. Kocsis Rudolf egyetemi adjunktus, Temesvári Egyetem , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Felelős kiadó: Gonda Géza , ISBN 963 87048 2 9 , Orosháza, 2006.
17. Művészet Határtalanul (Arta Fara Hotare, Art Across Borders), Fotóalbum, 112 p. , Az album kiadása az INTERREG IIIA (HURO0602/036) támogatásával valósult meg. , A kötetet gondozta: Veres Ildikó , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, Felelős kiadó: Gonda Géza , Készült: a Garmond 2000 Kft. Nyomdájában , ISBN 978-963-87048-9-4 , Orosháza, 2008.
18. Művészet Határtalanul (Arta Fara Hotare, Art Across Borders), , Szakmai kötet az előadásokról, 80 p. , A kötet kiadása az INTERREG IIIA (HURO0602/036) támogatásával valósult meg. , A kötetet gondozta: Veres Ildikó , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, Felelős kiadó: Gonda Géza , Készült: a Garmond 2000 Kft. Nyomdájában , ISBN 978-963-8748-8-7 , Orosháza, 2008.
19. Végh Károly: Rajki László szobrászművész retrospektív albuma (válogatás), 120 p. , Könyv- és borítóterv: Rajki László
Fotó: Rajki László és Fehér Béla , A kötetet gondozta: Csányiné Kádár Tünde , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Felelős kiadó: Gonda Géza , Készült: a Garmond 2000 Kft. Nyomdájában , Felelős vezető: Módra Zsolt , ISBN 978 963 87048 7 0 , Orosháza, 2008.
20. Sass Ervin: Merre Hé? (versek), 60 p. A borítón és a kötetben: Ioan Kett-Groza aradi festőművész grafikái. ,Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete , Felelős Kiadó: Gonda Géza , Nyomdai előkészítés: Bacsa András , Nyomtatás és kötés: Garmond 2000 Kft. Szeged , Felelős vezető: Kinyik Erika , ISBN 963 87048 3 7 , Orosháza, 2006.
21. Művészet Határtalanul (Hírlevél), 4 p. , 2005.november, 1. szám , Támogató: a 2003-as Phare CBC Magyar – Román Közös Kisprojekt Alap , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, Orosháza
22. Művészet Határtalanul (Hírlevél), 4 p. 2005. november, 2. szám , A fotókat Gyeviki János és Nagy István készítette (Nicolás Muller Fotóklub Orosháza) , Támogató: a 2003-as Phare CBC Magyar – Román Közös Kisprojekt Alap , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, Orosháza
23. Művészet Határtalanul (Hírlevél), 4 p. , 2005. december, 3 szám , Támogató: a 2003-as Phare CBC Magyar – Román Közös Kisprojekt Alap , Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, Orosháza
24. Művészet Határtalanul (Hírlevél), 2006. , Támogató: a 2003-as Phare CBC Magyar – Román Közös Kisprojekt Alap
Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, Orosháza


Művészet Határtalanul (Hírlevél), 4 p.

2006. március, 5. szám

Támogató: a 2003-as Phare CBC Magyar - Román Közös Kisprojekt Alap

Projektvezető: Gonda Géza

Projekt koordinátor: Fülöp Zsolt

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, Orosháza

- 6 -


Schéner Mihály Kossuth-díjas képzőművész (katalógus magyar és angol nyelven), 20 p.

/A katalógus a 2004. október 19.-én az orosházi Városi Képtárban megrendezett, Schéner Mihály alkotásait bemutató kiállítás alkalmából került kiadásra./

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Készült: a Pergamen Nyomdaipari Kft. Gondozásában

Fotó: Szűcs László

ISBN 963 217 094 6

Orosháza, 2004.


Kerti Tárlat, Orosháza, Könd utca 32. (Katalógus magyar és angol nyelven), 20 p.

Szerkesztette: Szőke Barbara

Fordítás: Zoltán Erika

Design: Fabó

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza egyesületi elnök

Támogató: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

Orosháza, 2004.


Kass Eszter (leporelló), 4 p.

/A kiadvány 2005. szeptember 16.-án, az orosházi Városi Képtárban rendezett kiállítás alkalmából került kiadásra./

Címlapon: Áramlat (olaj, vászon) 1999

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Készült: a Garmond Kft. Gondozásában

Orosháza, 2005.


Kass János Kossuth-díja grafikusművész (katalógus), 8 p.

/A kiadvány 2005. szeptember 16.-án, az orosházi Városi Képtárban rendezett kiállítás alkalmából került kiadásra./

Címlapon: Cantata Profana, 1970, rézkarc

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Készült: a Garmond 2000 Kft. Gondozásában

Orosháza, 2005.


IDÉZET, (leporelló)

/Pataki Ferenc festőművész IDÉZET című kiállítása, Orosháza Városi Képtár 2005. október 14-27./

Címlap: Fiókát fölnevelni, 2000 akril 42x32

Portréfotó: A művész Szent Györgyös portréja, 2004

Fotó: Bézi László

Portréfotó: Bús Csaba

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Orosháza, 2005.




Horváth Márton üvegművész (katalógus), 8 p.

/A kiadvány 2005. október 28.-án, az orosházi Városi Képtárban rendezett kiállítás alkalmából került kiadásra./

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Készült: a Garmond 2000 Kft. Gondozásában

Orosháza, 2005.


Polgár Rózsa Kossuth-díjas gobelin művész (katalógus), 8 p.

/A kiadvány 2006. március 8.-án, az orosházi Városi Képtárban rendezett kiállítás alkalmából került kiadásra./

Címlapon: Szabadság, részlet (gobelin, gyapjú, pamut, selyem)

Kiadja: a kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Készült: a Garmond 2000 Kft. Gondozásában

Támogató: Nemzeti Kulturális Alapprogram

Orosháza, 2006.


Száznyolcvan év tévúton, Fotó- és filmtörténeti kiállítás, (leporelló magyar és angol nyelven)

/A kiadvány a 2006. március 17.-én az orosházi Városi Képtárban rendezett kiállítás – dr. Kürthy Csaba gyűjteményéből - alkalmából került kiadásra./

Címlap: Lloyd (1908), 9x12 cm (álló)

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Készült: a Garmond 2000 Kft. Gondozásában

Orosháza, 2006.


Brighton & Hove Camera Club (leporelló magyar és angol nyelven)

/A kiadvány a 2006. április 21.-én az orosházi Városi Képtárban rendezett kiállítás alkalmából jelent meg./

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Nyomás: Garmond 2000 Kft.

Orosháza, 2006.


Fülöp Ilona (leporelló)

/A kiadvány a 2006. szeptember 15. és október 2. között, az orosházi Városi Képtárban rendezett kiállítás alkalmából jelent meg./

Előszó: Kass János Kossuth-díjas grafikusművész

Címlapon: Fülöp Ilona - Remény

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Támogató: Nemzeti Kulturális Alapprogram

Nyomás: Garmond 2000 Kft.

Orosháza, 2006.






Vida Zsuzsa (katalógus), 20 p.

/A kiadvány a 2006. december 15. és 2007. január 10. között, az orosházi Városi Képtárban rendezett kiállítás alkalmából jelent meg./

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Támogató: Nemzeti Kulturális Alapprogram

Orosháza, 2006.


Fajó János, Ellipszisek, (leporelló)

/Városi Képtár, Orosháza, 2007.05.05 – 2007.06.07./

Címlap: Ellipszisek, 2005, Szerigráfia, 22/22, 70x50 cm

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Készült: a Folpress Nyomdában, Budapesten, 500 példányban

Támogató: Nemzeti Kulturális Alapprogram


Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület, fise, (katalógus), 16 p.

/A kiadvány a 2008. június 24. – augusztus 8. között Orosházán a Művészetek Házában rendezett kiállítás alkalmából jelent meg./

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Támogató: Nemzeti Kulturális Alapprogram

Orosháza, 2008.


Eszköz – Rendszer – Váltás, Gyuró István grafikusművész, (leporelló)

Fotó: Molnár Attila

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Támogató: Nemzeti Kulturális Alapprogram

Készült: Garmond 2000 Kft.

Orosháza, év nélkül


Képtár Füzetke Gyerekeknek, (leporelló)

Készítette: Tóth Nóri

Kiadja: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete

Felelős kiadó: Gonda Géza

Támogató: Mobilitás Dél-Alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Orosháza, év nélkül

VI. Helios Alapítvány:
Magánkönyvkiadás:
Az evangélikus egyház könyvkiadása:

VII. A PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS A PETŐFI KULTURÁLIS KHT KIADVÁNYAI
1980. AUGUSZTUS 01.–1990. JUNIUS 30.&2006. FEBRUÁR 01.–2007. AUGUSZTUS 31. KÖZÖTT




JUHÁSZ BALÁZS GYŰJTŐKLUB ÉVKÖNYV


Az Orosházi Juhász Balázs Gyűjtőklub Évkönyve 1982-83, 118 p.

Szerkesztette: Koszorús Oszkár

Lektorálta: Fülöp Béla és dr. Krupa András

A borítót tervezte: Szlotta András

Kiadja: a Petőfi Művelődési Központ

Felelős kiadó: Gonda Géza

Készült: az ÜM. 07. Orosházi Üveggyár Házinyomdában, 214/85

A nyomdai munkát végezte: a Gutenberg Szocialista Brigád

Orosháza, 1985.


Az Orosházi Juhász Balázs Gyűjtőklub Évkönyve 5. 1984-1985, 152 p.

Szerkesztette: Koszorús Oszkár

Lektorálta: Bánlaky Pál

A borítót tervezte: Szlotta András

Kiadja: a Petőfi Művelődési Központ

Felelős kiadó: Gonda Géza

Engedélyszám: 0230-6271

Készült: az ÜM.Orosházi Üveggyár Házinyomdájában 1988/177

Orosháza, 1987.



KÖNYVEK


Lengyel András: Egy nagy magyar fotográfus: Müller Miklós

Sorozat szerkesztő: Gonda Géza

A fotókat válogatta: Gonda Géza és Lengyel András

Lektorálta: Albertini Béla és Vincze István

A kötet az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ és a Petőfi Művelődési Központ közös gondozásában jelent meg.

Felelős kiadó: dr. Tóth Sándor, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ elnöke

ISBN 963-01-9201-9

Készült: a Békés megyei Könyvtár nyomdájában

Szedés: Csapó és társai Informatikai Kft., Szeged

Engedélyszám: 57514

Orosháza, 1989


Verasztó Antal: Megkezdett Beszéd (versek), 50 p.

Sorozatszerkesztő: Gonda Géza és Koszorús Oszkár

A kötetet szerkesztette: Sass Ervin

Lektorálta: Dér Endre és Sass Ervin

A kötetben fekete-fehér fotókon Verasztóné Ádász Katalin fafaragásai.

Borítóterv: Fülöp Ilona

Fotó: F. Varga Mária

Engedélyszám: 43993

ISBN 963-01-7059-0

Kiadja: az Orosházi Művészetbarát Közművelődési Egyesület és a Petőfi Művelődési Központ

Felelős kiadó: Gonda Géza

Készült: a Békés Megyei Könyvtár Nyomdájában a szerző által aláírt 200 példányban.

Orosháza, 1986.


Csizmadia Imre: Holnapok és tegnapok (versek), 32 p.

Sorozatszerkesztő: Gonda Géza és Koszorús Oszkár

A kötetet szerkesztette: Ördögh Szilveszter

Lektorálta: Korin Géza és Ördögh Szilveszter

Borítóterv: Fülöp Ilona

Illusztráció: Csizmadia Margit

Fotó: Fehér Béla

Engedélyszám: 45 180

ISBN 963-03-2393-1

Kiadja: az Orosházi Művészetbarát Közművelődési Egyesület és a Petőfi Művelődési Központ

Felelős kiadó: Gonda Géza

Készült: a Békés Megyei Könyvtár Nyomdájában 200 számozott példányban

Orosháza, 1986.


E. Kovács Kálmán:………………………………………….

……………………………………………………………..


Verasztó Antal: Őszi füstjelek (versek), 92 p.

Illusztráció: Fülöp Ilona

A borítón Szénási Mihály grafikája.

ISBN 963 04 0138 x

Kiadja: a Petőfi Művelődési Központ

Felelős kiadó: Gonda Géza

Készült. A Békés megyei Könyvtár nyomdájában 500 (25 számozott) példányban.

Orosháza, 1990.


1956 EMLÉKEZETÜNKBEN (tanulmányok), 74 p.

Szerkesztette, szakmailag ellenőrizte: Erostyák Zoltán András

Szerkesztésben közreműködött: Füvesi Sándor, Kasuba István

Nyomdai munkák: Paulik és Társa Bt.

Felelős vezető: Paulik Béla

Kiadja: a Petőfi Kulturális kht. és a Szántó Kovács János Területi Múzeum

Felelős kiadó: Gonda Géza

ISBN 978-963-06-1803-8

Orosháza, 2006.


Kasuba István: A Hadak útján „Felettünk lángol az ég”, 160 p.

Interjúkat készítette: Kasuba István

Képeket digitalizálta: Szente Károly

Gyűjtésben részt vett: Nádasdy Zsuzsa, Keligerné Nyerges Erika és Dohányos András

Katonai szakértő: Juhász Pál nyugalmazott alezredes

Lektor: Baráth Lajos

Fordítás: Stenczer Péter

Kiadja: Petőfi Kulturális Közhasznú Társaság

Felelős kiadó: Gonda Géza ügyvezető

Készült a Grundtvig 2 program keretében 300 példányban magyar és angol nyelven.

Tipográfia: Hunyadvári András

Nyomás és kötés: LINOTYPE Bt. Gyula

ISBN 978-963-06-2482-4

Orosháza, 2007.

EGYEBEK


Nézőpont /1. szám/ (Gondolatok, vélemények, pillanatképek az orosházi Petőfi Sándor Művelődési Központ életéből), 8 p.

Felelős szerkesztő: Bertáné Halász Edit

Kiadja: az orosházi Petőfi Művelődési Központ

Felelős kiadó: Gonda Géza igazgató

Engedélyszám: 44/1986

Készült: a Petőfi Nyomda szarvasi üzemében (87.0352)

Orosháza, 1987.


Nézőpont /2. szám/ (Az orosházi Petőfi Sándor Művelődési Központ műsorfüzete és tájékoztatója), 12 p.

Felelős szerkesztő: Bertáné Halász Edit

Kiadja: az orosházi Petőfi Sándor Művelődési Központ

Felelős kiadó: Gonda Géza igazgató

Intézményi engedélyszám: 182-1/1987

Készült: a Petőfi Nyomda szervasi üzemében (87.1160)

Orosháza, 1987.


Nézőpont /3. szám/ (Kulturális folyóirat), 12 p.

Felelős szerkesztő: Bertáné Halász Edit

A borítót tervezte: Fülöp Ilona

Kiadja: az orosházi Petőfi Sándor Művelődési Központ

Felelős kiadó: Gonda Géza igazgató

Intézményi engedélyszám: 182-1/1987

Készült: a Petőfi Nyomda szarvasi üzemében (90.3992)

Felelős vezető: Hornok Péter

Orosháza, 1990.