Nédó Géza újságíró, pedagógus, író, zenész, népművelő

• 1945. november 20-án Orosházán született. Édesapja kereskedősegéd volt. Négy gyermeket nevelt fel feleségével közösen, aki háztartásbeli volt. Szegénységben, de tisztességben nevelték fel gyermekeiket, a meleg családias légkör ma is hatással van életére. A Rákosi-korszakban (1952-ben) kezdett iskolába járni, a az akkori Komlósi úti II. sz. Általános Iskolába. Korábban – a II. világháború előtt – fiú gimnázium volt. Vele szemben volt az úgynevezett zsidó iskola, ott érték (5. osztályban) az 1956-os események. „Felemelő érzés volt és ma sem lehet
  elfeledni azokat az eufórikus napokat, főleg azt a pillanatot, amikor iskolánk udvarának a
  közepén, (tanárink engedélyével) elégethettük az orosz könyveket. Négy hónapig németül
  tanultunk, ma is több német szóra emlékszem, mint a négy éven át tanult oroszra” – emlékezik vissza.
  Katonaság után. 1967-ben Gyulára került, ahol 20 évig dolgozott, vendéglátós zenészként A zenekar valamennyi tagja jól képzett muzsikus volt, nagyon sok európai országban – szintén a vendéglátó-iparban – dolgozott. A zenekarban basszusgitáron játszott.. Így a világot járva megtanult angolul, németül és lengyelül beszélni.
  Orosházára 1987-ben került vissza. Az Orosházi Petőfi Művelődési Központban népművelőként dolgozott.
  Aztán így vall: „ 1991-ben az Orosházi Napló munkatársa lettem, s olyan kiváló mesterem lehetett, mint Fülöp Béla, ma nyugalmazott címzetes gimnáziumi igazgató. Ő egyengette szakmai fejlődésemet. Ma is hálával gondolok rá!
  Időközben elvégeztem a József Attila Tudományegyetem tanárképző szakát, majd a bölcsészkaron újságírói végzettséget szereztem. A Heti Délkelet közben főállást ajánlott, és 1993-ban tagja lehettem annak a csapatnak, akik Békés megyében forradalmasították az újságírást. (Ne feledjük: az úgynevezett „olajszőkítési ügyek”, ezekben az években kerültek napfényre, és az oknyomozó újságíróknak hatalmas kihívást és egyben iskolát jelentett). Dolgoztam egy évet a Mai Napnál (1994-ben), majd ismét visszakerültem a heti Délkelethez. Onnan 2002-ben jöttem el. A lap korábbi tulajdonosai úgy döntöttek, hogy értékesítik (eladják) az újságot. Az új vezetés új koncepciót is „hozott”magával, amivel négy kollégával egyetemben, nem értettünk egyet és egyszerre elhagytunk a szerkesztőséget. Tótkomlósra orosházi feleségem halála után kerültem. A Komlósi Krónikát 2002. december 15-én alapítottam, és adtam ki először, annak voltam a főszerkesztője egészen 2010-ig, miután végleg nyugdíjba vonultam.
  Az újságíráson kívül egy angol településkutató intézetnek is dolgoztam. Ezek szociológiai felmérések, illetve tanulmányírásokból álltak.
  Orosházán több helyi lapnak volt még munkatársa, szerkesztője a 90-es években : Orosházi Krónika, Orosházi Napraforgó (kiadója és alapítója Makula Győző volt, néhány szám jelent meg csupán)
  Több könyvet írt, születésükről írta: „ Először 1997-ben, címe: „A búrok földjén”. Egy Orosházáról elszármazott barátomnak – Pleskó Lászlónak – köszönhetem azt, hogy meghívott dél-afrikai házába, ahol anyagokat gyűjthettem ott élő magyar nemzetiségű honfitársainkról. Egy évvel később az USA-ba jutottam el. Erről az útról is egy könyv készült, melynek címe: „A vadnyugaton túl”. Az Amerikai Egyesült Államokban, több városban is rövidebb-hosszabb időt tölthettem. Jártam New Yorkban, Portlandban (a nyugati parton) és Los Angelesben. A könyv eljutott a kinti magyarokhoz, számomra úgy tűnt, sikert érhettem el vele, hiszen valamennyi példány elfogyott. New Yorkban megismerkedtem az Amerikai Magyar Színház igazgatónőjével, Cserey Erzsébettel, aki egy már megírt kéziratot adott át. Az anyagot Paul Deak és Eva Arvens írták. A címet – „Szőke paradicsom” – már én adtam a könyvnek, ami kissé furcsának tűnhet, de aki elolvassa, kiderül belőle, hogy miért éppen ez a címe. Annyit elárulok, hogy Amerika egyik legnagyobb férfi sztárjának igen nagy köze volt hozzá. Nos ezt a sztárt úgy hívták: Frank Sinatra! Maga a könyv – melynek szerkesztője, kiadója és egy fejezet erejéig szerzője is voltam – 2000-ben
  került fogalomba. „
  Könyvei::
  1. A Búrok földjén 1997
  2. A vadnyugaton túl 1998.
  3. Hét dollárral a zsebben 2002.
  4. Nyolcvan éves a Tótkomlósi Torna Klub 2006.
  Szerkesztett könyvek•
• Szőke paradicsom, 2000.
• Mátrai stadion története
• Bejegyezte: Fülöp Béla; ellenőrizte: Nédó Gáza; Közreadva 2010. október 31.