Veres Imre nyelvész, néprajzkutató
(Orosháza, 1853. okt. 25. – Bp. 1879. febr. 18.): néprajzi gyűjtő, nyelvész. Tanulmányait a pesti egy. bölcsészhallgatójaként végezte. Egy.-i tanulmányai idején rendszeresen publikált népmeséket a Magyar Nyelvőrben, és munkatársa volt a Magyar Nyelvtörténeti Szótárnak. A Békés vm.-i népköltészeti emlékeket gyűjtötte. A Magyar Nyelvőr III – VII. évfolyamában megjelent népköltészeti gyűjtéseit Péter László összegyűjtve is kiadta (Az Orosházi Szántó Kovács János Múz. Évkve, 1960). – Irod. Péter László: V. I. Egy elfelejtett népköltészeti gyűjtő halálának 80. évfordulójára (Ethnographia, 1959).
1874 augusztusától - 1878 júliusáig 13 Orosházán gyűjtött népmesét adott közre. Ezek a következők: Krisztus és Szent Péter, Az öregember és az aranymozsár, A négy testvér, Szép Ilonka, A tíz egy-testvér, Miért nincsenek szentek az evangélikus templomokban?, A nagy fa meg a kanászgyerek, A megevett kisgyermek, Az ördög, a lány és a macska, Az álruhás királyfi, Terülj, abrosz!, A harmadik fiú, Az elcserélt királyfiak.
Forrás:Nyelvészkönyvek. hu
http://nyelveszkonyvek.hu/spg/592264/SZs
Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei. 167.old.