Dr. Hévvizi Sándor , múzeológus, irodalomtörténész, nyelvész
Született 1944-ben, Jászjákóhalmán.
1963-ban Jászberény Lehel Vezér Gimnáziumban érettségizett. 1967-ben a Szegedi Tanárképző Főiskolán magyar-orosz-ének-zene szakot végezte el. 1966-tól tanulmányait Moszkvában és Leningrádban folytatta. 1972-ben a Szegedi József Attila Tudományegyetem magyar szakon szerezett oklevelet. 1976-ban a Budapest Eötvös Lóránd Tudományegyetem névtani doktorátust szerezett magyar nyelvészetből.
1967-1977-ig tanárként működött.
1977-1980-ig a Békés Megyei Tanács tudományos kutatójaként és a MTA Nyelvtudományi Intézetének akadémiai ösztöndíjasaként dolgozott. 1980-2001-ig Orosházán, a Szántó Kovács Múzeum igazgatója volt, majd 2001-től ott irodalomtörténész főmúzeológusként dolgozott a múzeumban.
A megyei földrajzi névgyűjtés megszervezője és irányítója volt 1977 és 1989 között.
A Magyar Nyelvtudományi Társaság tagja. A TIT városi elnöke volt 1981 és 2005 között.
Felesége dr. Hévvízi Sándorné (Lichtenstein Edit) biológia földrajz pedagógia szakos középiskolai tanár.
Két felnőtt gyermeke és három unokája van.
Ma már nyugdíjas, de rendszeresen publikál.
Publikációi:

1. Folyóiratokban megjelent tanulmányok, recenciók:
•A Magyar Nyelvjárások Atlaszáról és Békés megyei vonatkozásairól
(Békési Élet, 1977/4., 519-522 lap)
•Gyoma földrajzi köznevei
(Békési Élet 1979/3., 358-368 lap)
•A Békés megyében megindult helynév gyűjtésről és az eddig megjelent névtani munkákról
(Névtani Értesítő 3., Budapest, 1980)
•Gyoma regionális köznyelvének néhány vonása
(Békési Élet 1981/1., 21-36 lap)
•Orosháza hely- és intézmény nevei Darvas József műveiben
(Békési Élet 1983/1., 19-29 lap)
•A 70 éves Végh József köszöntése
(Békési Élet 1983/., 343-344 lap)
•A jugoszláviai Hungarológiai Közleményekről és Matijevics Lajos: Vizeknek szarváról - című könyvéről
(Békési Élet 1984/3., 396-399 lap)
•Az ELTE magyar nyelvészeti kiadvány sorozatai s azok Békés megyei kapcsolata újabb számai
(Békési Élet 1990/4., 516-519 lap)
•Gondolatok Füzesgyarmat nyelvjárásáról
(Békési Élet 1990/4., 516-519 lap)
•Békés megye török időszak utáni ujjátelepítése a helynevek tükrében
(Névtani Értesítő 19., Budapest, 1997., 12-16 lap)
2. Könyvekben megjelent tanulmányok
•Gyoma földrajzi nevei
(In: Gyomai tanulmányok. Gyoma, 1977., 423-483 lap)
•Békés megye földrajzi nevei
(Gyüjtési útmutató. Békéscsaba, 1978., 1-34 lap/ Békés megye Pesty Frigyes helynév gyüjtésében/ Jankovich B. Dénes régésszel közösen)
•Forrás kiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11.
(Békéscsaba, 1983., 124-212 lap)
•Élő helyneveink és okleveles adataink egybevetése Békés megyei példák alapján
(MNyTK. 170., Inczefi Emlékkönyv. Budapest, 1985., 67-74 lap)
•Orosháza külterületének földrajzi nevei. Különös tekintettel a történeti forrásokra
(In: Az orosházi tanyavilág átalakulása. Orosháza, 1985., 497-575 lap)
•Békés megye termelőszövetkezeteinek nevei 1948-1984
(In: Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11., Békéscsaba 1988., 335-348 lap)
•Doboz külterületének történeti helynevei
(in: Dobozi tanulmányok. Békéscsaba, 1989., 234-263 lap)
•Vizekkel kapcsolatos helynevek a Körös vidékén
(in: Névtudomány és művelődéstörténet. V. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. Zalaegerszeg, 1989., 99-103 lap)
•Medgyesegyháza külterületének történeti helynevei
(In: Medgyesegyháza 1893-1993 Medgyesegyháza, 1993., 147-160 lap)
•A Göbölyhajtó uttól a Déli autópályáig
(Névtani Értesítő 15., Budapest, 1993., 144-146 lap)
•Békés megye településneveinek rendszere
( A Nyitrai Nemzetközi Nyelvészeti Konferencia előadásai. Hungarológia 3.m Budapest, 1993., 158-162 lap)
•Gondolatok Füzesgyarmat nyelvjárásáról
(A Nyitrai Nemzetközi Nyelvészeti Konferencia előadásai. Hungarológia 3., Budapest, 1993., 260-265)
•Orosházi helynevek az ujratelepülés utáni első évtizedekben
(In: Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről. Orosháza, 1995., 97-113 lap)
•Békés megye török időszak utáni ujjátelepülése a helynevek tükrében.
(Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16., Békéscsaba, 1996., 381-394 lap)
•Körös - Tisza - Maros-köz települései a középkorban
(Dél- alföldi évszázadok. Szerk.:Blazovich László. Szeged 1996., 5-355 lap. - települések nevének magyarázatai)
•Orosháza rövid története
(Orosháza, Gyoma. 1997., 2-6. fotoalbum)
•Adalékok Békés megye nyelvjáráskutatásához és nyelvjárási sajátosságaihoz/ III
•Dialektológiai Szimpóziun.
( Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Magyar NyelvészetiTanszékének Kiadványi II Szombathely, 1998., 113-119)
•Békéscsaba helynevei
(A művelődés évszázadai Békécsabán. Békéscsaba, 1998., 62-165 lap)
•Békés megye településneveinek rendszere
(Békés Megyei Muzeumok Közleményei 20., Békéscsaba, 1999., 2)
•A Darvas Józsefnek ajánlott könyvek dedikációi és írói
(In:Darvas József emlékezete. Orosháza, 2002., 25-117 lap)
•Dr. Hajdú Mihály nyelvész, egyetemi tanár
(In:Szántó Kovács Múzeum évkönyve7., Orosháza, 2005., 335-336 lap)
•Helynévi és nyelvjárási kaleidoszkóp Békésmegyében
(In: Szántó Kovács Múzeum évkönyve 7., Orosháza, 2005., 363-365 lap)
•Battonya helynevei
(In: Szántó Kovács Múzeum évkönyve 8., Orosháza, 2006., 343-358 lap)
•Hévvízi Sándor: Gádoros belterületi helynevei
(Gádorosi füzetek 10., 119-141. lap; Gádoros, 2009.)
*Hévvizi Sándor: Gádoros külterületének helynevei (Gádorosi füzetek 11, 21-45 lap, Gádoros, 2010.)
3. Önálló könyvek
•Hévvízi Sándor: Népi Írók szoborparkja Vésztő-Mágoron
(Békéscsaba, 2003., 5-7 lap5)
•Hévvízi Sándor: Népi írók szoborparkja Vésztő-Mágoron
(Békéscsaba, 2009. 1-130. lap, 2. bővített kiadás)
•Hévvízi Sándor: Endrőd helynevei
(Endrődi füzetek 2009., 1-130. lap)

4. Könyvszerkesztések
•Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában
(Békéscsaba, 1986)
•Nagy Gyula : Életem első fele
(Orosháza, 1987)
•Tanulmányok a kettőszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről
(Dr. Szabó Ferenccel közösen - Orosháza, 1995)
(Forrás: http://drhevvizi.uw.hu/index.php?p=1